Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Uniós eljárás indul Magyarország ellen a szén-dioxidot kibocsátó cégek megadóztatása miatt. A 2023-ban megjelent, több száz milliárd forintos bevételt hozó rendeletről a piaci szereplők már akkor azt mondták, hogy sérti az uniós jogot, az Európai Bizottság most jutott el odáig, hogy felszólítsa Magyarországot a jogszabály eltörlésére.
Úgynevezett indoklással ellátott véleményben szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot, mivel úgy ítélte: a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer nincs összhangban az uniós joggal. Brüsszelnek a kiskereskedelmi különadóval van problémája: a külföldi irányítású láncok árbevételük jelentős része után 4,5 százalékos adót kötelesek befizetni, miközben a magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. A Bizottság szerint ez sérti a letelepedés szabadságának uniós alapelvét, különösen, hogy a rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy a külföldi irányítású kereskedelmi vállalkozások a hazai cégek mintájára strukturálják át üzleti tevékenységüket.
Nem ez az egyetlen, a kereskedelmet sújtó intézkedés, amellyel kapcsolatban Brüsszel eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben.
A bizottság két kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett Magyarország ellen a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtó árréskorlátozások miatt.
Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indul, a második eljárás az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja.
Ó, ió, ció… infláció!
Bár a kormány szerint az árréstopra az infláció letörése érdekében van szükség, gyanús, hogy tulajdonképpen csak az inflációs adatot kívánják kozmetikázni. Sorra jelentik be a gyógyszeripari cégek, hogy „önkéntes árkorlátozást” vezetnek be. A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án tett közzé egy listát azzal a 25 termékkel, amelynek az árát a nagykereskedők a 2024. december 31-i árakon rögzíthetik. A 25 érintett termék közül 24 rajta van azon a listán, amelyből a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt kiszámolja – tudta meg a HVG.
Túry Gergely
És hogy egy klasszikust idézzünk: na, de sikerült? Nos, nem sikerült. Csak Romániában és Észtországban volt magasabb az infláció májusban, mint a magyarországi 4,5 százalék. Az uniós átlag 2,2 százalék volt.
Mindenesetre a kormány még nem végzett a kiskereskedők vegzálásával. Szó sincs szigorításról, „csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítéséről, és az ott élők a védelméről” – indokolta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az úgynevezett plázastopszabályok tervezett szigorítását. Hiába állítja az ellenkezőjét a tárca, szigorításról van szó: a tervezet szerint nemhogy építeni, de átalakítani, megvenni vagy bérbe adni sem lehetne 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanokat kormányzati engedély nélkül, ha azokat továbbra is kereskedelmi célból hasznosítanák.
Ég, ség… szegénység!
A kiemelkedően magas inflációtól nem függetlenül a magyar háztartások rosszul élnek. Nagyon rosszul. Szerdán közzétette az Eurostat első becslését a háztartások tényleges fogyasztásának 2024-es adatairól. Ez az a mutató, amely kicsit leegyszerűsítve arról szól, hogy mennyi pénzt költöttek az egyes országok lakói. Azt nézik meg a statisztikusok, hogy melyik országban mennyi árut vettek meg az emberek, mennyi szolgáltatást vettek igénybe, és az egészet vásárlóerő-paritáson mérik, hogy kiküszöböljék az egyes országok árszínvonala közötti különbséget. Miután 2023-ban Bulgáriával azonos értékkel az Európai Unió utolsó helyezettjei voltunk, most már egyedül állunk az EU utolsó helyén.
A megélhetési helyzet azzal együtt pocsék, hogy a keresetek emelkednek. Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 708 300, a nettó átlagkereset 486 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,8, a nettó átlagkereset 9,6, a reálkereset pedig 5,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 564 800, a nettó kereset mediánértéke 392 700 forintot ért el (azaz az emberek fele ennél kevesebbet keres), mindkettő 10,2 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
14. havi utalvány
Bár a kormány évek óta várja és ígéri, a gazdasági felpattanás még mindig várat magára. Ennek megfelelően a költségvetési hiány idén is tarthatatlannak bizonyult, a kormány a GDP-arányos hiánycélt 3,7 százalékról 4,1-re emelte. Magyarország hétfőn 4 milliárd dollár (közel 1400 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényeket három részletben, miután a kormány úgy döntött, hogy megnöveli külföldi hitelfelvételét a költségvetési hiány fedezésére. A konstrukció három részből áll: egy 1,5 milliárd dollár értékű, ötéves lejáratú kötvényből; egy 1 milliárd dolláros, tízéves lejáratú csomagból, valamint egy 1,5 milliárd dolláros, 2055-ben lejáró kötvénypakettből.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Lakos Gábor
A költségvetés szorult helyzete mellett a kormány igyekszik ilyen-olyan eszközökkel javítani a közhangulatot a közelgő országgyűlési választások előtt. A 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomag egyik része rendezi a nyugdíjasok élelmiszer-utalványainak szabályait is. A törvény szerint az utalványt csak hideg élelmiszer vásárlására lehet felhasználni. Az élelmiszerek árusítói és az őstermelők kötelesek azt elfogadni, az utalvány pedig készpénzre nem váltható át. Akinél ilyen utalvánnyal fizettek, az utána bármelyik banknál beválthatja számlapénzre vagy készpénzre, a banknak pedig majd az Államkincstár utólagos elszámolással biztosítja erre a forrást. A kibocsátás, felhasználás, beváltás és elszámolás költségeit a központi költségvetés állja. Az utalvány nem örökölhető.
A törvény még csak felhatalmazást adott a kormánynak, hogy majd egy külön rendeletben állapítsa meg, mekkora lesz az utalvány összege, pontosan kik jogosultak rá, hol lehet elfogadni, miként kézbesítsék, és meddig használhassák fel.
Meghosszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd este. A tájékoztatás szerint a 2024. december 31-ig megkötött diákhitelszerződések esetében a szabad Diákhitel1 konstrukció legfeljebb 7,99 százalékos kamatszint mellett alkalmazható 2025 második félévében is.
A hét képe: Haza a csomagtartóban
Szentkirályi Alexandra , Ukrajna-ellenes propaganda
REELS VIDEÓ / SZENTKIRÁLYI ALEXANDRA FACEBOOK-OLDALA
Donald most épp nem ér rá
Bár az idei költségvetést nem sikerül teljesíteni, az országgyűlési képviselők elfogadták a 2026-os költségvetésről szóló törvényt. A kormány visszatért ugyanis ahhoz a gyakorlatához, hogy a büdzsét már tavasszal összeállítják, a nyári szünet előtt keresztülviszik a parlamenten. Ez önmagában kockázatos ilyen bizonytalan (világ)gazdasági környezetben, hiszen az idei év sem látszik még, így gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni, mi várható jövőre.
A kormány, s személyesen Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre sokat vár Donald Trump amerikai elnöktől. Vagyis, mint kiderült, annyira mégsem sokat. „Nagyon reméljük, hogy nagy dolgokat tudunk véghezvinni a magyar emberek javára” – mondta Magyar Levente külügyi államtitkár az USA és Magyarország közt kötendő gazdasági megállapodáscsomagról. De nem adott konkrét időkeretet, mivel az amerikai kormányzat jelenleg „nagyon elfoglalt”. Az államtitkár szerint bár gyors megállapodásra nem számítanak, remélik, hogy energia-, űr- és hadiipari projektekben sikerül egyezségre jutni. „Néhány konkrét projektről beszélünk, amelyeket be lehetne vonni egy ilyen megállapodásba” – mondta.
Pár milliárd ide, vagy oda?
Miközben a kormány a saját költségvetésével kapcsolatban meglehetősen rugalmas, az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzattal szemben már nem ilyen megengedő. A „csődhelyzet” feltárásához a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felkérte az Állami Számvevőszék volt elnökét, Domokos László “pénzügyi átvilágítási szakértőt”, aki már egyeztetésen is részt vett. A főpolgármesterrel abban maradtak, hogy már jövő héten megkezdi a munkát.
Domokos László és Schmitt Pál
MTI – Beliczay László
A “csődhelyzetet” egyébként legalábbis ideiglenesen sikerült elkerülni. „Visszaszereztük Budapest pénzét” – írta Karácsony Gergely főpolgármester szerda délután a Facebookon, és egy tranzakciós értesítőt is megosztott, amely szerint a Magyar Államkincstár 10 171 449 024 forintot utalt a főváros bankszámlájára. Kedden közölte a Fővárosi Törvényszék, hogy helyt adott a Budapest által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek, ami nemcsak azzal jár, hogy az Államkincstárnak kamatostul vissza kell fizetnie a fővárostól május végén inkasszált 10 milliárd forintot, de további beszedést sem lehet indítani a kormány által követelt szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva.
És akkor hadd legyünk egy kicsit demagógok, hiszen miközben a kormány a fővárosi önkormányzattal szemben pár tízmilliárd forinton izmozik, más területeken nem veri ennyire fogához a garast. 8,5 milliárd forintból újul meg Szatmárcseke, megvan ki tervezheti az új Kölcsey-emlékházat. A terv a nemzeti együvé tartozást közvetítő ereje, mértéktartó, mégis ünnepélyes megjelenése és kiemelkedő kidolgozottsága miatt kapta meg az első helyezést. A Budapesten tartott ünnepélyes díjátadón Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész jelentett be az első három helyezettet, akiket 36 pályázatból választottak. Az első helyezett Turi Gergő a Triskell Épülettervező Kft. tervezője lett.
Most ugrik a nyuszi a vízbe
A kormány a nagy álmaira sem sajnálja a pénzt. Tavaly 861 ezer euró, azaz 353 millió forint veszteséget termelt az Adria Port, a magyar trieszti kikötő fejlesztője és tulajdonosa. A cég ezzel már közel 5 millió euró, avagy bő 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az Adria Port olasz leánycégének vesztesége ezen felül 31 ezer euró volt. A hat éve „megvásárolt” „kikötő” (valójában kármentesítésre szoruló ipartelep) most már épül, állítólag 2028-ra lesz kész.
Szintén veszteséges álomprojekt Orbán Ráhelé, de hátha az új helyén jobb sora lesz. A pesti belvárosba költözik a XII. kerületből a miniszterelnök lányának bababoltja. Az üzlet a továbbiakban a Dorottya utcában fog működni, ahol a Tiborcz István tulajdonában álló Dorothea Hotel is található. Az Instagramon megosztott animációban egy sárga nyuszi látható, amint kiugrál a Hegyvidékből, átpattog a Lánchídon, majd megérkezik a belvárosba. Orbán Ráhel 2021-ben alapította meg az Odu Store nevű bababoltját, a cég pedig sorozatban a negyedik évét zárta veszteséggel a legutóbbi éves beszámoló szerint.
A saját lábán álló, bár itt épp ülő Orbán Ráhel és Tiborcz István
Reviczky Zsolt
Szintén nem sikersztori, és csak egy évvel fiatalabb Orbán Ráhelnél a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amely most ünnepli 35. születésnapját. Kissé félresikerült módon indult, mégis ünnepélyesen, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a tőzsdével követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
