szerző:
hvg.hu

Bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete azt a kötetet, amelyben a magyar közoktatást vizsgálták 95 szempont szerint 2016 végéig.

Vizsgálták (pdf) egyebek mellett a diákok – elsősorban az általános és középiskolások, de olykor az óvodások és a felsőoktatásban tanulók – társadalmi, gazdasági hátterét, a területre érkező pénzügyi ráfordításokat és az emberi erőforrást, azaz a tanári kart. Azt is megnézték, mennyire férnek hozzá az oktatáshoz a gyerekek, és mekkora körükben a lemorzsolódás, illetve hogy mennyire eredményes a magyar oktatási rendszer.

Szinte esélytelen, aki tanulatlan családból jön

A kötet egyik súlyos megállapítása, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban – azaz az OECD PISA-felmérésében szereplő országokat is vizsgálva – az egyes társadalmi csoportok közti különbségek nagyon nagyok. Annak ellenére, hogy az iskola alapvető feladata lenne, hogy segítsen a gyerekeknek ledolgozni az otthonról hozott hátrányokat (a szegénységet, az alulképzett család jelentette hátrányt), a kutatók azt írják:

Ki lehet jelenteni, hogy a magyar oktatási rendszer esélyegyenlőtlensége az OECD-országok körében kiemelkedően magas.

Például 2015-ben szövegértés területén egy magasabb végzettségű magyar anya gyermeke majdnem 100 ponttal jobb eredményt ért el, mint egy alacsonyabb végzettségűé. Ez majdnem a duplája az OECD-átlagnak. Magyarországnál 2015-ben csak Szlovákiában volt ennél nagyobb az egyenlőtlenség.

A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek helyzetét is vizsgálva megállapították, hogy minden évfolyamon sokkal rosszabb teljesítményt nyújtottak a nem HHH-s társaiknál. "Ez a különbség olyan nagy, hogy a 10. évfolyamos HHH tanulók rosszabbul teljesítenek, mint a 6. évfolyamos nem HHH tanulók."

A lemorzsolódás mértéke is jelentős. Bár a kormány az Európa 2020 stratégia keretében vállalta, hogy a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkenti, az adatok az mutatják, hogy ez a mutató 2011 óta nemhogy nem csökken, de növekszik. "2016-ban a nők között 11,8 százalék, a férfiak között 13 százalék volt korai iskolaelhagyó, a két nemre együtt számolva pedig 12,5 százalék volt az arány."

A területi különbségek is jelentősek: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében 20 százalék feletti az arány, míg Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében 5 százalék körül alakul.

Még mindig keveset kapnak a tanárok

A pedagógus-életpályamodell 2013-as bevezetése és a tanárok béremelése, valamint az egy diákra jutó közkiadások emelkedése nyomán a korábbiaknál jóval több pénz került az addig kivéreztetett oktatásba.

Az adatok azonban azt mutatják, hogy hiába juttatott egyre több pénzt a területre a kormány, az európai országok összességét tekintve az iskolai kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon meglehetősen alacsony volt 2014-ben, csak Csehország, Szlovákia és Litvánia költött kevesebbet az iskolai oktatásra. Míg az európai országok átlagosan a GDP több mint három és fél százalékát fordították 2014-ben az alap- és középfokú oktatásra, Magyarországon csak 2,83-at.

A pedagógusok béremelése is csak arra volt elég, hogy kicsit felzárkózzanak: a főiskolai végzettségű tanárok a főiskolai végzettségű más foglalkozásúak keresetének 81, az egyetemi végzettségű tanárok az egyetemi végzettségű más foglalkozásúak keresetének 63 százalékát vihetik haza.

Öregszik a tanári kar

A tanári kar elöregedésével kapcsolatban is rátenyerelnek a vészcsengőre a szerzők. Mint írják 2003 és 2016 között átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Ebben az időszakban 15-ről 6 százalékra zuhant a 30 évesnél fiatalabb, azaz pályakezdő tanárok aránya, a 30-39 éves korcsoportba tartozóké pedig 28-ról 21-re. Jelentősen, 20-ról 34 százalékra emelkedett ugyanakkor az 50-59 év közöttiek, illetve 3-ról 7-re a 60 év fölöttiek aránya.

Pályakezdők szinte már nem is mennek tanítani a középiskolákba: arányuk a 2003-as 2 százalékról tavalyelőttig fél százalék alá csökkent.

Lesz-e esély a továbbtanulásra?

2010 és 2017 között – olvasható a kötetben – csökkent a szakgimnáziumokba jelentkezők aránya, tavaly pedig, először az elmúlt két évtizedben, többen akarták gimnáziumban folytatni a tanulmányaikat, mint szakgimnáziumban. Ennek nyomán azonban a gimik eljutottak kapacitásuk korlátjáig, így a későbbiekben hiába jelentkeznének oda egyre többen, nem tudnak majd nekik helyet biztosítani.

A kötet bemutatóján elhangzott, hogy bár gyakran hallani, hogy nem kell érettségi, mert a szakközépiskolai képzés jól hasznosul a munkaerőpiacon, a valóságban az érettségivel rendelkező 35 év alatti fiatalok közel a dupláját keresik annak, amennyit egy – az érettségivel nem egyenértékű – középfokú végzettséget szerzett fiatal vihet haza. Az olló még tágabbra nyílik a főiskolai és egyetemi végzettséget vizsgálva: egy mesterdiplomás fiatalnak akár ötször akkora lehet a fizetése, mint egy érettségizettnek.

Hiába éri meg sokkal jobban diplomát szerezni, két év múlva jelentősen, akár a felére is visszaeshet a felsőoktatásba bekerülők száma. Ennek oka az, hogy egy új szabályozás szerint 2020-tól csak azok mehetnek főiskolára vagy egyetemre, akiknek legalább B2-es típusú nyelvvizsgájuk van. 2016-ban ennek a követelménynek csak az összes jelentkező 44 százaléka felelt meg. Ráadásul óriási eltérés van a nyelvvizsgázottak arányában azt vizsgálva, hogy milyen típusú középiskolába járnak: a felsőoktatásba jelentkezés évében a gimnáziumban érettségizettek 54 százaléka, a szakgimnáziumban végzetteknek azonban csak negyede tette le a nyelvvizsgát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!