Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Alaptörvény már most is büntethetővé teszi az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ezek után már csak azt húzhatja a Fidesz, ha az egész országban betiltja a hajléktalanságot. A hatóságok most is felléphetnének ugyan a hajléktalanok ellen, az adatok alapján mégsem teszik. Legutóbb 2016 őszén intézkedtek életvitelszerű közterületen élés miatt. Választások környékén a hajléktalanok elleni kampány is felpörög.

Kövér László házelnöknek hétfőn a parlamentben ötlete sem volt arra, mit kellene módosítani az Alaptörvényen - melynek felülvizsgálatát Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be múlt pénteken -, keddre a Fidesz egyik képviselője, Bajkai István előállt egy felvetéssel:

azt szeretnék, ha az Alaptörvényben betiltanák a hajléktalanságot.

Nem pont így persze, az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát foglaltaná Alaptörvénybe a Fidesz. A javaslat részletei nem ismertek, például hogy a tiltás mellé ismét próbálkozna-e valamiféle szankcióval a Fidesz, ahogy azt korábban megtette.

A témában 2010-ben azzal nyitott, hogy Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel felhatalmazta az önkormányzatokat, hogy a településen szabálysértéssé nyilvánítsák a nem rendeltetésszerű használatot, majd jött az újabb szigorítás: 2011-ben a szabálysértési törvény módosításával elérte, hogy akár 150 ezer forintra is lehessen büntetni egy hajléktalant, aki többször vét a törvény ellen.

©

 Akkor már büntethettek - a fővárosban például 50 ezer forint volt a "tarifa" azért, ha valaki életvitelszerűen a közterületen tartózkodik.

Az Alapvető Jogok Biztosa, Szabó Máté beadványára az Alkotmánybíróság 2012. novemberében megsemmisítette azt a passzust, amely szabálysértésnek minősítette a hajléktalanságot. Az Ab kimondta,

"összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él."

A hajléktalanság szociális probléma, amelyet az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Alkotmánybíróság szerint "sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását". Az indoklás kitért arra, hogy az Ab azt is megállapította, a vizsgált tényállás sérti a jogbiztonságot, mivel a törvényszöveg hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel.

A testület megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására.

Juszt is!

Szokásukhoz híven a kormánypártok nem adták fel: 2013. márciusában elfogadták a negyedik Alaptörvény-módosítást, amely kimondta, törekszenek arra, hogy mindenkinek biztosítsák az emberhez méltó lakhatás feltételeit, de

"törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást."

A lehetőségre lecsapva a Fővárosi Közgyűlés olyan rendeletet hozott, amely sok helyről kitoltotta a hajléktalanokat. Ezt is megtámadta Szabó Máté ombudsman a Kúrián, amely a rendelet több pontját megsemmisítette arra hivatkozva, hogy túl sok tiltott területet jelöltek meg, érdemi indoklás nélkül.

Rendőrök igazoltatják az életvitelszerűen közterületen élő hajléktalant a Nyugati aluljáróban
©

 A szabálysértési törvényben annyi maradt, közérdekű munkával vagy elzárással sújtható, aki a hatóság felszólítása ellenére a kifogásolt közterületen marad életvitelszerűen.

Kampányszerű vegzálások

A Város Mindenkié csoport havonta lekéri az adatokat a Belügyminisztériumból arról, hány eljárás folyt hajléktalanok ellen életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt. A csoport egyik aktivistája, Misetics Bálint a hvg.hu-nak azt mondta, a legutolsó eljárás 2016. októberében folyt. Azt megelőzően havi 1-10 eset volt, legnagyobb számban 2014-ben, az önkormányzati választás idején alkalmazták. 2014. októberében a XI. kerületben 117 eljárás indult, több, mint az azt megelőző félévben összesen. A statisztikákból nem derült ki, hogy elzárás vagy közérdekű munka lett-e az intézkedés vége.

A TASZ korábban a 2012. április 15. (a szabálysértési törvény hatályba lépése) és 2012. november 21-e (Alkotmánybírósági dönés) közti adatokat kérte ki, abból az derült ki, 2200 ember ellen indult eljárás ilyen címszóval, és több mint 1500 esetben, összesen 40 millió forint értékben szabtak ki bírságot. 

Misetics Bálint szerint "a hajléktalanság hatósági üldözésének, sajnos, semmi jogszabályi akadálya nincs jelenleg sem" - vagyis nem is kell módosítani az Alaptörvényt -, az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban nem érvényesítik a szabályokat.

Az, hogy 2016. óta nem volt eljárás, számára azt mutatja, hogy az intézkedés nemcsak a szociális szakma, az Alkotmánybíróság és az emberi jogi szervezetek szerint káros vagy legalábbis értelmetlen, hanem a hatóságok szerint is. Az ombudsmani jelentés egyébként korábban megállapította, nem a büntetés volt a fő cél, a jogszabálymódosításokat a hatóság arra használta fel, hogy elüldözzék a hajléktalanokat azokról a területekről, ahol zavarhatták a városlakókat.

©

 A törvényt is így fogalmazták meg: akkor követi el valaki a szabálysértést, ha a felszólítás ellenére az adott közterületen marad - magyarázta Misetics: „Az eddigi intézkedések nem azt a célt szolgálták, hogy a hajléktalanoknak legyen hol lakniuk, hanem azt, hogy lehessen erőt demonstrálni, a megoldás látszatát kelteni”.

Megint választás jön, valamit tenni kell!

Misetics a mostani bejelentést is inkább az önkormányzati választás - esetleg a júliusi józsefvárosi időközi polgármester-választás - számlájára írja,

„ez valószínűleg inkább hecckampány lesz, semmint valódi, érdemi, a gyakorlatban is következményekkel járó jogszabályváltozás. De legalább lehet lobogtatni, hogy felléptek a probléma ellen.”

A gyakorlatban az látszik, hiába próbálja kriminalizálni a hajléktalanságot a Fidesz évek óta, ettől nem lett kevesebb hajléktalan. Misetics szerint egy alkotmánymódosítás után sem lenne: „Még minisztersége legelején kezdte Pintér Sándor azt a narratívát, hogy fellépnek az aluljárókban élők illetve a koldusok ellen. A kormányzat illetve az állam válasza és megoldásai elégtelenek a hajléktalanság kezelésére, katasztrófamenedzsment van, de alapvetően még mindig a szociális modell érvényesül, nem a kriminalizáció.

Felháborító, hogy a Fidesznek csaknem egy évtizede nincs más válasza a problémára, mint hogy el kell zárni a hajléktalan embereket vagy meg kell bírságolni őket.”

A B verzió, hogy az egész országban megtiltják a hajléktalanságot, ennek a kivitelezése erősen kérdéses. Misetics szerint itt az is felmerül, mi lesz az Alaptörvény eddig is kétes minőségével és méltóságával, ha egyszerű szabálysértési kódexként használja a Fidesz: „Semmilyen alkotmány nem arra való, hogy szabálysértési tényállásokat fogalmazzon meg.”

Az látszik, nem a törvénymódosításokon múlik, mi lesz, hanem azon, a kormányzati szándékot hogyan tudják átverni a hatóságon és társadalmon, amelynek többsége a korábbi kutatások szerint nem ért egyet a hajléktalanok vegzálásával.

A TASZ szerint sem kell

Miután még a javaslat szövege nem ismert, a Társaság a Szabadságjogokért csak egy rövid Facebook-bejegyzésben reagált. Álláspontja szerint az Alaptörvény IV. módosítása annak ellenére bevezette az Alaptörvénybe a hajléktalanság kriminalizálásának lehetőségét, hogy azt megelőzően az Alkotmánybíróság, 2012-ben alkotmányellenesnek találta a kriminalizációt. Az Alaptörvény tehát már most a kriminalizáció mellett foglal állást, ezzel lehetőséget teremtve az emberi méltóság és szabadság megsértésére. Ennek további szigorítása indokolatlan és szükségtelen. A hajléktalanság ellen nem a büntető igazságszolgáltatással, hanem szociális eszközökkel kell az államnak fellépnie.

Misetics Bálint felhívta a figyelmet arra, a kriminalizáció nem fideszes sajátosság: bár országos szinten a baloldali pártok jellemzően ellenzik az ilyen intézkedéseket, azért a szocialista Tóth József által vezetett XIII. kerület élen jár a hajléktalanok vegzálásában. Kapásból az egész kerületből kitiltotta volna őket, ezen enyhített ugyan, de a szigorú fővárosi tiltáson túl további területeken szolgáltatja ki a hajléktalanokat a hatósági üldözésnek. Ahogy a zuglói MSZP is szeretne szigorú szabályokat helyben. Annak idején Demszky Gábor is kampányolt az aluljárók „hajléktalanmentesítésével.” Az ő idejében is hullámszerűen ki-kiüldözték a hajléktalanokat a nagyon szem előtt lévő területekről, később viszont minden visszaállt.

Nem mennek be

Az ötlettel előálló Bajkai István szerint az állam illetve az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert biztosítanak - például nappali és éjszakai szálláshelyeket - azoknak, akik nem tudnak a saját otthonukban élni, a "rendkívül sikeres" közmunkaprogram mindenki előtt nyitott, így bárki tud gondoskodni a megfelelő szállásról is. Az egy dolog, hogy milyen szállás jut 54 ezer forintért, az pedig egy másik, hogy hiába is lenne kapacitás, sok hajléktalan nem akar szállóra vonulni. Ennek különböző okai vannak: van, aki nagyobb biztonságban érzi magát egy saját építésű kunyhóban, mint egy éjjeli menedékhelyen, más a párjától vagy kutyájától nem akar megválni, van, akit a teljes alkoholtilalom tart vissza.

Hajléktalan pár egy erdei kunyhóban
©

Bár télen a leghidegebb időszakban is "csak" 90 százalékos volt a menedékhelyek kihasználtsága, Misetics Bálint azt mondja,

„arra, hogy minden hajléktalannak szállást biztosítsanak, a jelenlegi fővárosi ellátórendszer nem alkalmas, és a vidéki városok jelentős részében sokkal rosszabb a helyzet, mint Budapesten.”

A hajléktalanok az éjjeli menedékhelyre mehetnek be várólista, felvételi beszélgetés, illetve havidíj nélkül, onnan viszont kiküldik őket napközben. Jelentős részüknek nincs más lehetősége, mint napközben az utcán lenni, a nappali melegedőkben ugyanis nincs elég hely, hétvégén és ünnepnapokon nincsenek is nyitva.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!