Szombaton és vasárnap ülésezik Budapesten a CEU legfőbb döntéshozó testülete, a Board of Trustees. Bár a magyarra leginkább kuratóriumként fordítható, húsztagú testület napirendjén elvileg a „szokásos”, a tanév lezárásával kapcsolatos kérdések szerepelnek, egyetemi forrásaink szerint megkerülhetetlen, hogy az intézmény jövőjéről, az esetleges Budapestről elköltözéséről is tárgyaljanak. A tanácskozáson meg nem erősített információink szerint várhatóan az alapító, Soros György is részt vesz, a két éve a kormány főellenségének számító magyar származású üzletember érkezését azonban – érthető okokból – nem verték nagy dobra.

A CEU magyarországi jövője – ahogy arról korábban többször beszámoltunk – több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan: a kormány Soros György elleni propaganda-hadjáratába jól illeszkedő, lex CEU-ként elhíresült törvényének első verziója első lépcsőben két feltételt szabott az egyetem működéséhez: hogy szinte irreális határidőn belül – 2017. december 31-ig – legyen az Egyesült Államokban is kampusza, illetve, hogy szülessen államközi megegyezés a működéséről.

Bár ez utóbbiról rövid időn belül kiderült, hogy lehetetlen, mert az oktatási kérdéseket az Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák, vagyis nem a szövetségi kormánnyal, hanem New York állammal kell megállapodást kötnie, a kormány erről jó ideig nem vett tudomást. Hónapokig tartó huzavona után szeptemberre úgy tűnt, sínen lehet az ügy, hiszen elkészült a két állam közötti megállapodástervezet, ezt azonban annak ellenére nem írták alá azóta sem, hogy októberre a kinti kampusz ügye is megoldódott: a CEU megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, ahol januártól meg is indította első kurzusait.

Ej, ráérünk arra még...

A cinikus hivatalos kormányzati magyarázat szerint az aláírást nem sürgeti semmi, hiszen 2017 októberében (részben az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság bírálataira reagálva) módosították a törvényt, és 2018. végéig kitolták a határidőt, ameddig a CEU-nak teljesítenie kell a törvénybe írt két feltételt.

Egy népes kormánydelegáció – köztük Palkovics László korábbi oktatási államtitkár és Altusz Kristóf, akkori külügyi helyettes államtitkár – áprilisban személyesen is megnézték, hogy a Bard College-i képzőhely megfelel-e a feltételeknek, az eredményéről azonban annak ellenére nincs hír, hogy az erről szóló jelentés információink szerint már bőven elkészült.

A CEU-nak közben rengeteget árt a több mint egy éve tartó bizonytalanság, hogy nem tudja, meghirdesse-e, elindíthatja-e a következő tanévet Budapesten, emiatt nemcsak potenciális hallgatókat, hanem oktatókat is veszítenek.

"Nem tudunk új embereket felvenni. Kezdünk elvérezni. Nem vághatunk neki még egy tanévnek ilyen bizonytalanságban."

– magyarázta a Washington Postnak május elején Michael Ignatieff, az egyetem rektora, hozzátéve egyúttal, hogy ha nyárig nincs megállapodás, a CEU-nak Bécsbe kell költöznie (márciusban derült ki, hogy az intézmény az osztrák fővárosban is kampuszt létesít).  

A rektor néhány napja a Radio Canadának adott interjúban ezt némileg már finomította:

 „Megvárjuk a kormány döntéseit. A következő néhány hónapban dönteni fognak”

– ami arra utal, hogy az alapítók most hétvégén még nem a költözésről döntenek, legfeljebb a szóba jöhető forgatókönyveket tárgyalják meg.

Világbotrány?

Az említett interjúban a rektor ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem tudja, a kormány elmegy-e a végsőkig, az egyetem mindenesetre nem tud elmenni addig szerinte. Ha viszont a CEU-nak végül el kell mennie, abból szerinte botrány lesz.

Hogy ez mennyire így van, arra nemcsak a CEU-ügyben Magyarország ellen egy éve zajló kötelezettségszegési eljárás, valamint a nemzetközi tudományos élet képviselőinek számtalan, a magyar kormánynak címzett petíciója és intelme a bizonyíték, hanem az is, hogy másfél hónapja a Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt, illetve legnagyobb pártja, a német CDU is megüzente: nem maradhat a konzervatív európai erők családjában a Fidesz, ha 1.: nem tesz meg mindent a CEU Budapesten maradásért, és nem írja alá a már letárgyalt államközi szerződést New Yorkkal, 2.: nem várja be a Stop Soros-törvény elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását.   

Ez utóbbinak időközben már tudható, hogy biztosan nem tesz a kormánypárt eleget, hiszen, ahogy arról beszámoltunk, szerdán „ízlések és pofonok” – alapon már elfogadták a súlyosan aggályos javaslatcsomagot.  

A két feltétel közül azonban információink szerint azonban nem is ez, hanem a CEU jövőjét érintő volt fontosabb, ezt a Stop Soros szerdai elfogadása után a hvg.hu-nak a háttérben több magas beosztású, kormányzati tisztséget is viselő fideszes politikus is megerősítette. (A német kancellár, Angela Merkel szóvivője mellesleg már tavaly októberben arra szólította fel a magyar kormányt, hogy kösse meg a megállapodást New York állammal a CEU működési feltételeiről, miután a CEU a kampuszra vonatkozó feltételt is teljesítette.)

Egy a néppárti tárgyalások részleteit ismerő, befolyásos fideszes a helyzetet szerdán úgy magyarázta: Orbánnal ígéretet tetettek, hogy nem üldözi el Budapestről a CEU-t, amit állítása szerint szűk körben az EPP vezetői felé meg is tett.

„Csakhogy arra már nem vállalt semmilyen garanciát, hogy az egyetem magától sem megy el”

– tette hozzá cinikus mosoly kíséretében a politikus.

Az illető, és más, a miniszterelnökhöz közel álló forrásaink szerint lényegében mindegy, hogy mit állapít meg a New York-i kampusz szemrevételezéséről készült jelentés, a döntés egyes egyedül Orbán Viktor kezében van arról, hogy még a CEU tűréshatárán belül kerül-e aláírás az államközi megállapodásra. Ő pedig állításuk szerint még nem döntött, sőt a közeljövőben sem hiszik, hogy ezt tartaná a legsürgetőbb teendőjének.

Ahogy az elmúlt hónapokban számtalanszor, a héten újra elküldtük a kérdéseinket a New York-i kampuszról jelentést író erőforrásminisztériumnak, és a külügyminisztériumnak is, hogy milyen eredménnyel zárult a helyszíni vizsgálat, megfelelt-e a kampusz az előírt feltételeknek, és mikorra várható a New York állammal kötendő megállapodás aláírása, de ezúttal még a korábbi semmitmondó válaszaikat - "a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartania" - sem küldték el.