Pár perc alatt meg lehetne oldani a CEU budapesti jövőjét: csak alá kéne írni a New York állammal tavaly szeptemberben véglegesített megállapodástervezetet. A szerződés hitelesítésével a CEU teljesítené is az összes törvényi feltételt. A kérdés már csak az, a kormány mikor méltóztatik aláírni. A CEU-n aggódnak, nem véletlen, hogy Michael Ignatieff rektor kemény hangú, üzenetként is értelmezhető nyilatkozatot adott a The Washington Postnak:

"ha az intézmény nyárig nem kapja meg a működési engedélyt, Bécsbe költözik."

Ignatieff arról beszélt, hogy tavaly tavasz óta bizonytalan az egyetem működése, ettől viszont versenyhátrányba került a globális felsőoktatási versenyben, ahol kiemelten fontos, hogy évekre előre, kiszámíthatóan lehessen tervezni. Így ha nem változik semmi, az intézmény nem lesz vonzó a hallgatók és óraadók számára. A rektor úgy fogalmazott: "nem tudunk új embereket felvenni. Kezdünk elvérezni. Nem vághatunk neki még egy tanévnek ilyen bizonytalanságban."

Bécs amolyan b tervként már korábban felmerült – egyetértési nyilatkozatot is aláírtak a várossal –, ám akkor Ignatieff arról beszélt, az intézmény otthona a magyar főváros marad, elkötelezett a budapesti jövő hosszú távú rendezése mellett. A CEU mindig hangsúylozta, hogy az osztrák főváros mindössze kiegészíti a kínálatukat, de sejthető volt: azért állnak képletesen két lábra, hogy életképesek maradjanak bármilyen budapesti húzás esetén.

Reviczky Zsolt

A rektor mostani nyilatkozata után is gyorsan megerősítették a Nádor utcából, hogy ők maradnának Budapesten – Ignatieff nyilatkozata épp aznap jelent meg, mikor a Stop Soros tervezett szigorítása elől a magyar születésű milliárdos által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány Berlinbe menekül –, de felszólították a kormányt, hogy a megállapodástervezetet haladéktalanul írja alá.

Az újabb kétharmad árnyékában

A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt a hvg.hu-nak azt mondta, "bennük van az aggodalom" amiatt, hogy a kormány nem írja alá a megállapodást.

"A félelmet erősítette a Soros-lista, a Stop Soros belengetett szigorítása, ám azzal is tisztában vagyunk, hogy az egyetem más jogi státuszban van, mint a civil szervezetek vagy a Nyílt Társadalom Alapítvány."

A civil szervezetekkel kapcsolatos törvénytervezetből a CEU-ra nem vonatkozik semmi, ahogy nem is hallottak arról, hogy a felsőoktatásban további szigorításra készülne a kormány. Az intézmény idő közben teljesítette a Lex CEU számára talán legfájdalmasabb passzusát, és a CEU elindított egy képzést Amerikában is. "A CEU egy New York állam Oktatási Hivatala által regisztrált, oklevelet nyújtó képzést folytat a New York-i Bard College-on, ahol januárban elindította a mesterképzésein megszokott létszámú osztályát. A képzés az Egyenlőtlenségek elemzése címet viseli. Az amerikai kampuszon emellett a CEU több hallgatója is posztdoktori kutatómunkát végez, és számos CEU-s tanár tart órákat. Az Egyetem további oktatási tevékenységek fejlesztésén is dolgozik" – válaszolta a CEU kérdésünkre.

Enyedi Zsolt

Fülöp Máté

Itt valódi képzés folyik, ez nem csak színház – mondja Enyedi, aki hozzátette, a törvény szempontjából mindegy, hogy hányféle képzést indítanak, és hány diák tanul kint. "A lényeg, hogy legyen valami, és ez van." Az amerikai képzési helyszínt április 13-án tekintette meg mások mellett Palkovics László okatásért felelős államtitkár, illetve a tárgyalásokkal magyar részről megbízott Altusz Kristóf, akik megbeszéléseket folytattak a CEU vezetőségével, illetve New York állam Oktatási Hivatalának képviselőivel.

Enyedi beszámolója szerint a kormány delegáltjai mindent rendben találtak. Attól is tartott a CEU egyébként, hogy ez a látogatás sem valósul meg. Ám a vizitből úgy tűnt, "nem arról van szó, hogy az újabb kétharmad után frontális támadás indult volna az egyetem ellen, legalábbis a bürokrácia szintjén nem". Az akkori pozitív üzenetet azonban beárnyékolja az egyetem számára, hogy egy hónapja várnak a megoldást jelentő aláírásra.

Dehát ez a CEU...

Az Enyedivel folytatott beszélgetés után megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, illetve a Külügyminisztériumot, hogy valóban mindent rendben találtak-e Amerikában, és ha igen, mikor írják alá a megállapodást. A Külügyminisztérium válaszolt:

"a magyar álláspont változatlan. A törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartania. Már több EU-n kívüli iskola esetében született megállapodás, beleértve ebbe a Maryland állambeli McDaniel College-ot is. A határidőt meghosszabbítottuk, a CEU által beadott dokumentumokat az Emmi szakemberei vizsgálják. A CEU esetében a vizsgálat bonyolultabb, mert eredetileg nem volt amerikai anyaintézménye."

A McDaniel College volt a "bezzegintézmény" korábban is, az ő ügye zökkenőmentesen zajlott.

Június vége a valódi határidő

Bár konkrét dátumot nem volt hajlandó mondani Enyedi Zsolt arra, mikor dönthet a költözés mellett a CEU, azt elmondta, az intézményben tanuló 1300 diákot nem hagyhatják bizonytalanságban:

"személyes véleményem szerint június végén úgy kell lezárni az évet, úgy kell elbúcsúzni a diákoktól, hogy megmondjuk, az egyetem Budapesten működik-e tovább vagy sem."

Nyáron már zajlik az új diákok toborzása, őket sem lehet kitenni egy 243 kilométeres bizonytalansági tényezőnek. A bécsi költözés részleteit még nem tudta megmondani, ahogy az sem világos, költözés esetén mi lesz a magyar programokat vivő Közép-Európai Egyetemmel, amely nemrég kapta meg újból az akkreditációját.

"Ha nem írják alá a megállapodást, az amerika programokat nem vihetjük tovább Budapesten. Ez elvben a magyar programokat nem érinti, de a kettő szorosan összefügg egymással. Egyelőre nem tudom megmondani, mi az, amit a magyar képzésből tovább lehet vinni."

Ráadásul nagyon bonyolult lenne, ha a fél egyetem Bécsben, a másik fele Budapesten működne – magyarázta Enyedi Zsolt.

Nagy volt a szájkarate

A kormány tavaly tavasszal meglepetésszerűen, mindenfajta egyeztetés nélkül nyújtotta be a CEU működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot, azonban az éles nemzetközi – az Európai Néppártból is – érkező bírálatok, illetve a Velencei Bizottság állásfoglalása után hónapokig tartó háborúzás után lazított a feltételeken. A CEU mellett nemcsak nemzetközi szinten álltak ki: itthon hatalmas demonstrációkat generált az elismert egyetem elleni támadás.

Tüntetés a CEU bezárása ellen a Kossuth téren április 9-én

Fülöp Máté

A kormány elképesztő kettős beszédet folytatott a CEU ügyében: miközben tavaly nyáron Brüsszelnek hetente hangoztatta, hogy nem lép vissza a nemzetközi botrányokat kavart törvénymódosítástól, a háttérben már akkor engedett. A hvg.hu tavaly augusztusban megírta, a hónapokig tartó verbális csatározások után a Külügyminisztérium fű alatt letett arról a lehetetlen korábbi elképzeléséről, hogy a CEU székhelyéül szolgáló New York állam helyett az oktatási ügyekben hangsúlyozottan nem illetékes amerikai szövetségi kormánnyal kösse meg azt a kétoldalú megállapodást, amelyet a törvény előír.

De nem ez volt az egyedüli engedmény: az amerikai kampusz követelményével kapcsolatban is előzékeny volt a kormány. Ezzel nem dicsekedett ugyan, de tavaly szeptember végén már azt írtuk, csak a pecsét hiányzik a megállapodásról.

Annak idején nem kertelt Balog Zoltán miniszter, aki a mismásoló nyilatkozatok után kimondta,

"a magyar kormány nem szeretné, ha a CEU ebben a formában működne tovább."

Az, hogy a harci kedv nem lohadt, mutatja az a márciusi közlemény is, amelyet a Közép Európai-Egyetem akkreditációja után adott ki a minisztérium. Tévesen úgy terjedt el, hogy a CEU kapott akkreditációt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól, azonban az Emmi a következő szavakkal pontosított: "Nem az amerikai diplomát kiadó offshore Soros-egyetemet akkreditálta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság," hanem csak a magyar oklevelet adó Közép-Európai Egyetemet.