Egészségi állapotunk sokkal rosszabb mint az európai átlagé
A magyar nők 26 százaléka, a férfiak 40 százaléka dohányzik, alkoholt egészségkárosító mértékben előbbiek közel 3, utóbbiak 18 százaléka fogyaszt – áll a lakosság 2003-as egészségügyi állapotát feltáró vizsgálat alapján készített gyorsjelentésben.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Nemzeti Népegészségügyi Programja keretében Népegészségügyi gyorsjelentés 2003 címmel kutatást készítettek. A jelentésből az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetője, Vitrai József a következőt tartotta fontosnak elsősorban kiemelni: Az egyik leginkább egészségkockázatot jelentő életmódbeli tényező, a dohányzás Magyarországon igen gyakori, 2003-ban a nők 26 százaléka, a férfiak 40 százaléka dohányzott. Szerinte a dohányzók jelentős hányada mindkét nemben napi rendszerességgel cigarettázott, arányuk a teljes népességen belül 25, illetve 38 százalék. A dohányosok aránya a fiataloknál a legmagasabb: a fiatal nők harmada és a fiatal férfiak csaknem fele dohányzik.
A kutatás adatai szerint a nők 2,5 százaléka, míg a férfiak 18 százaléka számít nagyivónak, akiknél az alkoholfogyasztás mértéke már egészségkárosító. Az osztályvezető szerint minden tizenharmadik nő és minden harmadik férfi „mértékletesen" fogyasztott alkoholt. A felmérést elemzők szerint, további komoly egészségkockázati tényezőt jelent a magyar társadalomban az is, hogy a felnőttek több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel függenek össze a testmozgással kapcsolatban ismertetett adatok is. Eszerint a nők több mint 40 százaléka, míg a férfiak harmada soha, vagy csak ritkán végez testmozgást.
Az elmúlt 20 évben Magyarország népességfogyása meghaladta a félmilliót, a születések száma lényegesen alacsonyabb, a halálozásoké viszont jelentősen magasabb, mint az elvárható lenne. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 8, a nőknél 6 évvel marad el az Európai Unió átlagától. A magyar lakosság halandósága alig mutat kedvezőbb képet, mint 30 évvel ezelőtt, miközben az EU-országokban jelentős javulás tapasztalható. Rohamosan emelkednek a környezeti szennyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések is.
A negatív tendenciák között ugyanakkor ismertettek egy pozitív változást is, e szerint az öngyilkosság miatti halálozás tovább csökken. A kutatás emlékeztet rá, hogy a 80-as évek elején Magyarországon az öngyilkossági halálozás az európai régió valamennyi országa közül a legmagasabb volt, de ez az ezredfordulóra harmadával csökkent, így Magyarország jelenleg a hatodik helyen áll. Ez az érték ugyanakkor még mindig közel háromszorosa az EU-átlagnak. A gyorsjelentést a napokban eljuttatják valamennyi szakmai és politikai döntéshozóhoz, így többek közt megkapja valamennyi önkormányzati vezető. (MTI)
A kutatás adatai szerint a nők 2,5 százaléka, míg a férfiak 18 százaléka számít nagyivónak, akiknél az alkoholfogyasztás mértéke már egészségkárosító. Az osztályvezető szerint minden tizenharmadik nő és minden harmadik férfi „mértékletesen" fogyasztott alkoholt. A felmérést elemzők szerint, további komoly egészségkockázati tényezőt jelent a magyar társadalomban az is, hogy a felnőttek több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel függenek össze a testmozgással kapcsolatban ismertetett adatok is. Eszerint a nők több mint 40 százaléka, míg a férfiak harmada soha, vagy csak ritkán végez testmozgást.
Az elmúlt 20 évben Magyarország népességfogyása meghaladta a félmilliót, a születések száma lényegesen alacsonyabb, a halálozásoké viszont jelentősen magasabb, mint az elvárható lenne. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 8, a nőknél 6 évvel marad el az Európai Unió átlagától. A magyar lakosság halandósága alig mutat kedvezőbb képet, mint 30 évvel ezelőtt, miközben az EU-országokban jelentős javulás tapasztalható. Rohamosan emelkednek a környezeti szennyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések is.
A negatív tendenciák között ugyanakkor ismertettek egy pozitív változást is, e szerint az öngyilkosság miatti halálozás tovább csökken. A kutatás emlékeztet rá, hogy a 80-as évek elején Magyarországon az öngyilkossági halálozás az európai régió valamennyi országa közül a legmagasabb volt, de ez az ezredfordulóra harmadával csökkent, így Magyarország jelenleg a hatodik helyen áll. Ez az érték ugyanakkor még mindig közel háromszorosa az EU-átlagnak. A gyorsjelentést a napokban eljuttatják valamennyi szakmai és politikai döntéshozóhoz, így többek közt megkapja valamennyi önkormányzati vezető. (MTI)