Hat európai uniós tagállamban végzett kutatást a TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport és a Henley Business School. Ebből kiderül, hogy a régióban általános jellemzők is megfigyelhetők, azonban jelentős különbségek állnak fenn Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia vezetői kultúrája között.
A külföldi menedzserek 88 százaléka egyetért abban, hogy a külföldiek szívesen dolgoznak közép-kelet-európai országban, 89 százalék pedig abban, hogy szívesen élnek ebben a régióban. A megkérdezettek 72 százaléka szerint az üzleti környezet rendkívül aktív és dinamikus, 65 százalék vélekedik úgy, hogy a helyi vezetők keményen dolgoznak ezekben az országokban, ugyanennyien mondják, hogy a nők itt általában jobb vezetők, mint a férfiak.
A felmérésben résztvevők nyolcvan százaléka állítja, hogy a vállalkozások és menedzsereik nem ügyfélközpontúak, 79 százalék szerint a vállalkozások általában nem jól szervezettek és nem hatékonyak, míg 78 százalékuk szerint a bürokrácia, 62 százalék szerint pedig a korrupció akadályozza a jó üzleti teljesítményt a közép-kelet-európai régióban.
„A fenntartható üzleti növekedéshez az ügyfélre kell koncentrálni” - jelentette ki Chris Brewster, a tanulmány társszerzője, a Henley Business School humánerőforrás-menedzsment tanszékének professzora. A gyors növekedés kiváltotta lendület és az olcsó munkaerő adta versenyelőny nem marad fenn sokáig, így intenzívebb és fenntarthatóbb versenytényezőkre van szükség. Az ügyfeleket meg kell hallgatni és a vezetésnek sokkal hatékonyabban kell működnie - véli Brewster, három, különösen aggasztó tényezőt említve. Ez a gyenge csapatmunka, a határidők figyelmen kívül hagyása, valamint a menedzserek vonakodása a személyes felelősségvállalástól. „E viselkedések megváltoztatása erőteljesen befolyásolhatná az üzlet sikerét ” – jegyezte meg Brewster.
Hogyan látják Magyarországot a külföldiek?
A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a régió többi részén, bár van, ami hangsúlyosabb, mint a többi vizsgált országban. Az ügyfelek kiszolgálása, a bürokrácia, a korrupció és a szervezetlenség komoly problémát jelent, de az ország magas pontszámokat ért el a személyes kapcsolatok fontossága, a kreativitás és az informális jelleg terén. Magyarországot az első két helyre sorolták a következők tekintetében: lényeges a barátságok kialakítása, a kommunikáció nem túl formális, értékelik a jó interperszonális készségeket, fontos a jó személyes kapcsolat kialakítása az ügyfelekkel, a hierarchiák informálisak, erős kreativitás jellemzi a problémamegoldást, könnyű jól képzett vezetőket találni, ám jobb vezetőket lehetne toborozni, ha többet fizetnének nekik.
Míg a magyarok személyes kapcsolataikban közvetlenek, ezt a pozitív hozzáállást nem hasznosítják megfelelően az ügyfélkapcsolatok terén. Az ügyfélkiszolgálással kapcsolatos kérdésekben Magyarország egyértelműen negatív megítélésű, és hátulról a második-harmadik helyen áll. Az értékesítési készségek szintén nem tűntek kiemelkedőknek.
Egy szociálisan extrovertált kultúrában meglepő, de a magyar vezetők nem tudnak különösebben jól bánni a külföldiekkel: a régióban a leggyengébb minősítést kapták az egyes kultúrák megértése és az azokhoz való alkalmazkodás terén, a második leggyengébb minősítésűek a külföldi ügyfelek és kollégák kezelése terén, és hasonló a helyzet az idegen nyelvi készségeket illetően. Ezen túl a magyar vezetők lényegesen más (pozitívabb) képpel rendelkeznek önmagukról, mint ahogyan őket a külföldiek megítélik. Ez a különbség nagyobb, mint a tanulmányban részt vevő bármely más országban, ahol a helyiek általában úgy érezték, hogy a külföldiek kritikája nagyrészt helytálló. Úgy tűnik, hogy a magyarok nem értik meg jól a többi kultúrát, ezért túlságosan védekezőek a külső kritikákkal szemben. A külföldi vezetők jelenlétét nálunk szeretik legkevésbé, és a magyar vezetők állítják leggyakrabban, hogy a külföldi vezetőket túlfizetik - derül ki a tanulmányból.
„A tanulmány megerősíti tapasztalatainkat: ebben a régióban a nők sokkal jobb vezetők, mint a férfiak”- jelentette ki Klemens Wersonig, a TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport ügyvezető igazgatója.
A vizsgált országokban dolgozók legjobb, illetve leggyengébb tulajdonságai:
1. Lengyelország | A legdinamikusabb és leginkább vállalkozói beállítottságú, a legkevésbé korrupt az üzleti életben, a legjobb az ügyfelekkel. | A legformálisabb a kommunikáció terén. Státusz-alapú, autokratikus vezetői stílus. |
2. Szlovákia | A legkevésbé bürokratikus. A legegyüttműködőbb és legrugalmasabb. Lojális. | A legkevésbé vállalkozói beállítottságú. Túlságosan formális, elkerüli a felelősséget. |
3. Csehország | A legtervezettebb. A legjobb lakóhely a külföldiek számára. Együttműködő, betartja a határidőket. | A legrosszabb a személyes kapcsolatok és a humor terén. Rugalmatlan, túl formális. |
4. Románia | A legszorgalmasabb és legambiciózusabb. A legjobb a külföldiekkel és egyéb kultúrákkal szemben. | A leginkább túlfizetett menedzserek. Szervezetlen, gyenge csapatmunka. Gyenge tervezés. |
5. Magyarország | A leginformálisabb, a legjobb a személyes kapcsolatokban. Kreatív problémamegoldás. | A legrosszabb a kritika elfogadásában. A legkevésbé dinamikus és ambiciózus. Nem jó hozzáállás a külföldiekhez. |
6. Bulgária | A legnagyobb a különbség a női és a férfi vezetők között. Jó szociális készségek. Erős akarat a változásra és a kritika elfogadása. | A legkorruptabb, a legrosszabb a tervezésben, szervezésben, csapatmunkában és az ügyfelek kiszolgálásában. |
Forrás: TARGET Hungária Kft.