A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja (PISA) által készített értékelés szerint a siker egyik kulcsa az a fajta felfogás, hogy "az osztály minden tanulója érhet el sikert", és az, hogy ne hagyják kimaradni vagy megbukni a problémás gyerekeket, ne irányítsák át őket más iskolába vagy speciális csoportokba.

A 6-15 éves tanulók körében végzett felmérésből kitűnik, hogy ha az ebben az évkorban a tanulókra fordított összesített befektetés nagysága több mint 35 ezer dollár, "a kiadás és az eredmény között már nincs kapcsolat". (A pénzt "harmonizált monetáris egységben" számolják.)

A párizsi székhelyű szervezet példaként hozza fel a 100 ezer dollár fölötti befektetést felmutató Luxemburgot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat, ahol a tanulói teljesítmény hasonló a feleannyit sem költő magyarországihoz (44 342 dollár), észtországihoz (43 037) vagy lengyelországihoz (39 964).

A legutóbbi PISA-mérésen legjobb eredményt elérő országok (Finnország 71 385 dollár, Dél-Korea 61 104 dollár) messze lehagyják a legtöbbet költőket (Luxemburg 155 624 dollár, Svájc 104 352 dollár).

Az OECD által észlelt másik meghatározó tényező az, hogy azok az országok érik el a legjobb eredményeket az alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés terén három évenként elvégzett méréseken, amelyek a legtöbbet fektetnek be a tanárokba.

Az erre példaként felhozott Dél-Koreában és Hongkongban a tanárok az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresét keresik. "Általában véve, azokban az országokban, amelyek jó eredményeket érnek el a PISA-felméréseken, a legjobb diákokat vonzza a tanári pálya, ahol jó fizetést és magas szakmai megbecsülést élvezhetnek" - hangsúlyozza a jelentés.