A Magyar Nemzet szerdai lapszámában azt írta, hogy a szakiskolákban eltűnik a felelés és a dolgozatírás, helyette pedig az órai munka alapján kaphatnának osztályzatot a diákok.

A napokban nyilvánosságra hozott új, hároméves szakiskolai kerettanterv kidolgozására 2010-ben kapott felkérést az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet (OFI) a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától. Mayer József, az OFI munkatársa elmondta, hogy a tanterv kidolgozásának keretein belül tavaly több intézményt is meglátogattak, valamint elkezdődtek a pedagógiai képzések, hogy a 2013/14-es tanévi kötelező bevezetéskor már ne okozzon fennakadást az új rendszer.

MTI

Mayer József szerint a fejlesztés alapvető problémáit az okozta, hogy a heti 12-es óraszámból ötöt a mindennapi testnevelés jelent, a maradék hét órába pedig bele kell sűríteni azokat a tantárgyakat, amelyek a klasszikus közismereti tartalmakra szolgálnak - emiatt is kellett előre felkészíteni a tanárokat, hiszen az OFI integrált tartalmakat hozott létre, ami eddig szokatlan volt a szakképzésben. A kerettanterv szerint tehát heti 5 óra jut testnevelésre, 1 magyar nyelv és irodalomra, 2 idegennyelvre, 1 matematikára, 1 társadalomismeretre (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz), 1 természetismeretre (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz), 1 pedig osztályközösség-építésre (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés).

PDSZ: káros, dilettáns

"Nem csak dilettáns, káros is" - ezt reagálta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke közleményben a fent leírt tantervre. Az elnök szerint  az államtitkárság kormányváltás utáni első intézkedései közé tartozott a "nem szakrendszerű oktatás" gyakorlatának megszüntetése. Annak az oktatási formának az általános iskola 5. és 6.  évfolyamában pedig helye volt.

A számonkérést viszont szükségesnek tartja, "súlyosan téved, aki másként gondolja". Mendrey közölte, hogy az elmúlt időszakban megszokottá vált, hogy a közoktatást érintő jelentős kormányzati kezdeményezések "a sajtó általi kiszivárogtatás útján" jutnak el a szakmai, és érdekvédelmi szervezetekhez. Mendrey tisztában van azzal, hogy a szakiskolákban tanulók jelentős része alulmotivált, és aktiválni kell őket, de a számonkérés elhagyása az egyik legrosszabb dolog lenne. "A hagyományos beszámoltatások nem kiküszöbölhetők a közoktatásban" - fogalmazott.

Mitől lesz jobb, ha kevesebbet tanulnak?

Mayer József elmondta, hogy azért is volt már szükség a szakképzés fejlesztésére, mert az elmúlt negyven évben a gyerekek csak kudarcot halmoztak. Kiemelte, hogy nagyon sok diák idő előtt otthagyta az iskolát ("lemorzsolódott"), a teljesítményük pedig messze az országos átlag alatt maradt. Ezeknek a fő okait abban látja, hogy a szakiskolákban tanulók jelentős részének rossz a családi háttere, valamint már az általános iskolában is elégtelenül teljesítettek.

Mendrey szerint főleg ezek azok az érvek, amit miatt érthetetlen, miért csökkentették ennyire minimálisra a közismereti tartalmakra szolgáló tantárgyakat. Ezzel ugyanis nem motiválják arra a diákokat, hogy többet tanuljanak. Ráadásul megvan rá a veszély, hogy kialakul egyfajta "csőlátás", aminek következtében tökéletes szakemberek kerülhetnek ki az iskolából, de egy esetleges átképzésnél (például a matematikai ismeretek hiánya miatt) komoly hátrányba kerülhetnek.

Az OFI cáfol

A hvg.hu kérdésére, miszerint igaz-e, hogy megszűnik a feleltetés és a dolgozatírás, Mayer József azt felelte, hogy "valaki rosszul olvasott valamit", "semmiféle direkt ajánlás nincs rá, hogy ne feleltessenek". A szakember úgy fogalmazott, hogy a kerettantervben világosan meg van fogalmazva, mit kell tudniuk a diákoknak, és azt Mayer szerint számon is kell kérni.

Mendrey László ugyanakkor kételkedett Mayer kijelentésével kapcsolatban. A PDSZ elnöke szerint az elmúlt két évben, "amit a Magyar Nemzet megszellőztetett a közoktatásról, az eddig mind megvalósult", ezért attól tart, valóban megszűnhet a számonkérés a szakiskolákban.