szerző:
hvg.hu

Sok munkavállalót érint és sokan kifogásolják a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadót. Bevallani ugyan május 20-ig kellene, de a munkavállalóknak ehhez állítólag nincs elég adat a birtokukban. Mit kéne tenni? Adószakértői kontra adóhatósági vélemény.

A különadó májusi bevallásához – a jogszabály értelmében – a munkáltatónak március 31-én éjfélig kell adatot szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre rendszeresített nyomtatványán. Ezt munkavállalónként és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban kell megadnia. A törvény előírja a munkáltatónak a tájékoztatást az általa kifizetett különadóalapot képező összegről és a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a hvg.hu megkeresésére.

Végkielégítés után. Egyértelmű útmutatások
©

Az adóhatóság nem a különadó alapját képező jövedelmeket – például a szabadságmegváltás vagy munka alóli felmentésre jutó bér megjelölését –, hanem magának a különadó alapjának megállapítását kéri a kifizetőtől. Csakhogy a magánszemély ennek alapján nem tudja elkészíteni a bevallását. Ha megtenné ezt, akkor, Angyal József szerint, egy adóellenőrzés során nem tudná hitelt érdemlően alátámasztani a különadó alapját. Ráadásul, hangsúlyozta a szakértő, önadózás esetén a különadó alapjának meghatározása a magánszemély feladata, bevallás utólagos vizsgálata esetén az adóhatóság feladata, de semmiképpen sem a munkáltatóé.

A NAV azonban felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy kérésükre munkáltatójuknak tájékoztatniuk kell őket a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül. Angyal József szerint azonban az erre kijelölt nyomtatvány nem tartalmazza a bevallás kitöltéséhez szükséges adatokat, vagyis  a különadó alapját képező alábbi jogcímekhez tartozó összegeket:
• szabadságmegváltás
• munka alóli felmentésre járó összeg
• jubileumi jutalom
• végkielégítés.

A felsorolt jogcímeken járó összegeket tehát sem az adóhatóság nem kéri be a munkáltatótól, sem a munkavállaló tájékoztatására szolgáló nyomtatványon nem szerepel erre vonatkozó adat. Ezért a magánszemély a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudja a különadó alapját meghatározni.

A munkavállaló tehát Angyal József álláspontja szerint hiába kéri be a bevalláshoz szükséges információkat,  a hibásan kialakított adatszolgáltatási nyomtatvány miatt a munkáltató nem tud adatot szolgáltatni a különadó alapját képező jövedelmekről. Emiatt az okleveles adószakértő senkinek nem tanácsolja, hogy benyújtsa az 1053K különadó bevallását. Szerinte a rendelkezésére álló adatok alapján ugyanis ezt senki nem tudja jogszerűen megtenni, így mulasztási és egyéb bírsággal  – a jogszabály értelmében – nem sújtható. Jogorvoslatra ugyanakkor, állítja az adószakértő, ez az egyetlen esélye. Az adóhatóság csak a bevallás utólagos ellenőrzési vizsgálata keretében tudja megállapítani a különadó alapját. A vizsgálat alapján jegyzőkönyv készül, amelyre észrevételt lehet tenni. Ezt követően a NAV határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezést lehet benyújtani. A jogerős határozatot bíróságon lehet megtámadni. Ekkor nyílnak meg az egyéb jogorvoslati lehetőségek: eseti ügyben alkotmányjogi panasz, nemzetközi bíróság.

Az általános határidő 2011. május 20., de az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében a határidő 2011. február 25. volt. A 1053K bevallás kitöltéséhez a nyomtatványhoz kapcsolódó kitöltési útmutató nyújt segítséget.

A NAV sajtóosztályán – a hvg.hu kérdésére – azt mondták, hogy bevallást mindenkinek be kell adnia, akire a törvény vonatkozik. A jövőre nézve pedig azoknak a munkavállalóknak, akiknek a törvény tavaly év végi hatálybalépése után munkáltatója olyan juttatást fizetett ki, amellyel kapcsolatban a különadó fizetési kötelezettsége felmerül. Ezt a munkáltatónak, a törvény 11. § (1) bekezdése alapján, a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor meg kell állapítania, le kell vonnia és elkülönítve igazolnia.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Vállalkozás

Felmondás és végkielégítés: mi jár a munkavállalónak?

Milyen jogai vannak a munkavállalónak, ha elküldik, ha felmond, illetve ha a közös megegyezést választja? Azonnal vagy gondolkodási idő után kell a közös megegyezésről szóló felmondást aláírnia? Olvasónk kérdésére az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.