Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
Néhány tisztes profit és pár gigantikus veszteség látszik a kiskereskedelmiláncok friss mérlegében. Az árstop és az árréssapka közötti rövid időszakban semnyugodhattak meg a boltok, a kiskereskedelmi különadó is fájdalmas a 2024-es beszámolók alapján.
A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása. Az Európai Bizottság friss prognózisa jóval pesszimistább.
Az energiaválság előtti kamatszintekre kellene visszatérni a banki különadó csökkentéséhez, ami a mostani szint megfelezését jelentené.
Van olyan adónem is, ami egyenesen veszteséget termel az államnak.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön „alapvetően hibásnak” nevezte az új amerikai vámokat, és jelezte: az Európai Unió akár amerikai technológiai óriásvállalatok ellen is megtorló lépéseket tehet.
A gazdasági miniszter szerint nincs értelme az adócsökkentéseknek, mert azok úgyse mennek át a fogyasztói árakba. Nagy Márton arról nem beszélt, hogy az adóemelések viszont beépülnek az árakba.
Az MBH elnök-vezérigazgatója nem repes az örömtől, hogy több százmilliárd forint adót kell befizetniük, de a gazdaságpolitikai érdek előbbre való, a tulajdonosok pedig türelmesek. Mészáros Lőrinccel szokott találkozni, szerinte a tulajdonos nem szól bele semmibe.
Miközben a Duna-Dráva Cement (DDC) Kft. Kolodko Mihállyal együttműködve betoncápákat adott át a Duna-parton, a cégnek a háttérben a kormány hozta rendeletekkel kell megküzdeni. Az elmúlt évek során különadók és hatósági árak nehezítették meg a cég dolgát, ők mégis újításokkal érkeznek a magyar piacra.
A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent a kormányzati szlengben extraprofitadónak csúfolt különadók új verziója a 2025-ös szabályokról.
A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepelnek bizonyos különadók, például a légitársaságoknak, a távközlési szektornak és a gyógyszergyártóknak sem kell már fizetniük. Kérdés ugyanakkor, hogy ezekből eddig befolyt bevételek pótlására honnan lesz forrás. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó tervezett jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre.
A fizetési kötelezettségnek köze lehet ahhoz, hogy a vállalat forgalmában mekkora arányban fordulnak elő az orosz kőolajból származó termékek.
A Spar Magyarország a bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság viszont az uniós versenyjogok esetleges megsértése miatt az Európai Bírósághoz fordult, az ítélet csütörtökön várható. Bár az árstop és a kötelező akciózás már a múlté, a Nagy Márton-féle kormányzati vegzálások tovább folytatódnak.
508 milliárd forint adózott profittal zárta az első félévet az OTP-csoport. A nyereség több mint kétharmada nem Magyarországról származott. A kormány nyári megszorítócsomagja, az illetékemelések idén 25 milliárd forint pluszsarcot jelentenek.
Az eddigi különadókat meghosszabbították és néhány újat bevezettek, miközben korábbi zárolások részleteiről döntöttek; bajban van a magyar akkugyártás, a kormány pedig EU-s lobbival rendezné a helyzetet; lassult egy kicsit az inflációnk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kevesebbet vásároltak a magyarok tavaly a SPAR-ban, mint egy évvel korábban, de az üzletlánc így is nyereséges lett volna, a 30 milliárd forint különadó viszont mínuszba küldte le a céget. Arról, hogy a kormány beperelte volna a SPAR-t, a cég vezetői még nem kaptak semmilyen értesítést, és azt tartják valószínűnek, hogy nem hagyja el a bolt Magyarországot.
Valójában nincs nagy mozgástér, de nemsokára itt a választás.
Hibás üzleti döntések, és nem a különadó miatt veszteséges a SPAR a Nézőpont Intézet szerint. Két másik (pont nem veszteséges) kiskerlánccal hasonlították össze, és csak azokat az adatokat, amik pont az ügy kormányzati olvasatát igazolják.
A legkisebb biztosítók nagyobb adókedvezményben részesülhetnek, és meghosszabbították egy évvel a pénzintézetek járványügyi különadójának visszatérítését is.
A 2023-ra bevezetett gyógyszergyártói különadó mellett ez évtől extraprofitadót is beszednek. Igaz, az előbbi levonható lesz az utóbbi összegből.
