Szakmunkásképzés: az iparkamara diktál, a kormány táncol

Ősztől már az átalakított szakmunkásképzési rendszerben tanulhatnak a hazai fiatalok. A gyakorlati képzést segítő új tananyagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) állította össze, s szeptember elsejétől 46 szakma oktatásában alkalmazzák majd. A változásokat azzal indokolják, hogy a 28 fizikai szakma esetében a nyolc osztályra épülő három éves szakmunkásképzés az eddigieknél sokkal több gyakorlatot ír elő.

Bő fél évvel ezelőtt született a megállapodás a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között a hazai szakmunkásképzés átalakításáról, amely a Fidesz egyik legnagyobb vállalását: tíz év alatt egymillió munkahely teremtését hivatott elősegíteni. Azt a felek is megfogalmazták, hogy ehhez nélkülözhetetlen a szakmunkásképzés reformja, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenleg az Európai Unióban a legalacsonyabb, hazai foglalkoztatási szint emelkedjen. Mint ismert, Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mindössze 55 százalékos a foglalkoztatottság, az EU-ban az arány 65, az USA-ban 75, Kínában pedig 85 százalékos. A kormány az egymillió munkahely megteremtésével kívánja elérni el a 65 százalékos foglalkoztatást.

Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, az MKIK elnöke tavaly novemberben öt fő csapásirányban állapodott meg. Ezek között az első szerint ezerről kétezerre kívánják emelni a gyakorlati órák számát a képzésben, második a gyakorlatigényes szakmákban hároméves szakmunkásképzési modell indítása, míg harmadikként a szakmunkások már 17 éves koruktól dolgozhatnának. Negyedik célként, a középfokú oktatásban részt vevők körében 35 százalékára kívánják növelni a szakmunkásképzősök arányát, míg a megállapodás ötödik pontjának keretében újabb gyakorlatigényes szakképesítés kerül az MKIK égisze alá.

A változásoknak számos kritikusa van. A szakmunkásképzés erőltetését a régi, kádárista oktatási modellhez való visszatérésként minősítik. A gyakorlatorientáltságot a munkaadói érdekek értelmetlen kiszolgálásának tartják, mondván, ha egy cég speciális ismereteket követel dolgozóitól, maga fizesse meg inkább a költségeit, és ne az állam állja. A 17 évesek munkára fogását pedig számos nemzetközi egyezmény tiltja.

Mindezek a bírálatok egyelőre a kormányt nem zavarják, és szeptembertől gyakorlatilag a teljes megállapodást megvalósítja.

Parragh László, az MKIK elnöke bejelentése szerint az ősszel induló tanévtől 46 szakmából 28 fizikai szakma esetében lehetővé válik a nyolc osztályra épülő, három éves szakmunkásképzés bevezetése. A kamara legalább tíz éve szajkózza ezt. Az elnök a hét végén az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a 28 szakma esetében egyértelműen a német típusú, duális képzés felé mozdították a szakmunkásképző rendszert. A gyakorlati képzések számát 50 százalékkal megnövelik, így például 1100-ról 1600-ra emelik a három éves szakmunkásképzési rendszerben a gyakorlati órák számát. A kötelező nyári szakmai gyakorlatot 300 órára duzzasztják; amivel a tanulók összesen majd 1903 órát töltenek el a három év alatt gyakorlati képzéssel, és ennek a súlypontját is a vállalati üzemi szférára helyezték. Magyarán, a nebulók a közismereti tantárgyakból jóval kevesebbet kapnak. Változás az is, hogy a kamara által kidolgozott szakmunkásképzési rendszerben a szakmai záróvizsga időtartama maximum két nap lehet a korábbi kettő-öt helyett, aminek lehet, hogy a gyerekek is örülnek majd.

A duális képzés legfontosabb eleme, hogy a vállalatoknál folyik majd a gyakorlati képzés jelentős része – emelte ki a kamarai elnök. Ha ez így történne, megfordulna a rendszerváltás utáni trend, amelynek köszönhetően a diákok egyre nehezebben találtak maguknak gyakorló helyeket. Az MKIK új tananyaga szerint a 9. évfolyamban még az iskolai tanműhelyben lesz a gyakorlati oktatás, a 10-11. évfolyamos szakmunkástanulók azonban már a vállalkozásokhoz mennek gyakorlati oktatásra tanulói szerződéssel.

A kamara számítása szerint a szakképzésbe belépők közül hat-hétezren a nyolc osztályra épülő három éves duális képzésben vesznek részt szeptember elsejétől. Az MKIK úgy kalkulál, hogy az új rendszerben végzők elhelyezkedési mutatói javulni fognak, csökken a lemorzsolódás, de még a kimaradók is rendelkezni fognak némi szakmai tudással. Az iskolarendszerben is a kapacitások átrendezése várható, a gyorsabban reagáló szakiskolák pedig egyértelmű nyertesei lehetnek a folyamatnak – értékelte Parragh a bejelentett intézkedések várható hatását.

Fotó: MTI/ Ujvári Sándor

A kamarai elnök jelezte: pillanatnyilag 9000 cég vesz részt a szakképzésben. A cégek hozzáállása felemás: egyrészt nyitottak és várják a tanulókat, másrészt további kedvezményeket tartanak szükségesnek a tanulók foglalkoztatásához. Végig kell gondolni, hogy a cégek érdekeltségét hogyan lehetne növelni a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében, hiszen a jól működő rendszerhez mintegy 20 ezer cégre van szükség.

Parragh szerint a következő jelentős kamarai feladat az lesz, hogy a felnőttképzésben is a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakképzést. Ez elengedhetetlen a szabad munkaerő munkába állításához, jelenleg 700-800 ezer főnyi szakképzetlen munkaerőnek kellene szakmatanulási lehetőséget biztosítani - hangsúlyozta az MKIK elnöke.

Tény, hogy Magyarországon a munkanélküliek és az inaktívak között 900 ezer a szakmunkás. A hatékonyabb szakmunkásképzés, továbbá az átképzések sokat segíthetnének az ő elhelyezkedésükben is.  Mindenesetre a reálszférát képviselő MKIK, s rajta keresztül a felhasználók, azaz a vállalkozások most az eddiginél nagyobb beleszólást kapnak a képzés alakításába -  így fest a kincstárian optimista jövőkép .