Nemsokára ki kellene hajtani az állatokat, de nem tudjuk hova

– magyarázza Keczán László. „Nekem csak százötven birkám van, de itt huszonöt család ötezer birkáját hozták lehetetlen helyzetbe” – teszi hozzá a fiatalember. „Azzal is megfenyegettek már bennünket, ha nem takarodunk innen, akkor kényszervágásra vitetik a birkákat. De van erre joguk?” – lamentál Keczán.

Egy éve pokol az életük

A Miniszterelnökség egyik államtitkárának vadászaival gyűlt meg a bajuk a hajdúhadházi juhászoknak. A fideszes parlamenti képviselő és jelöltként most is induló Tasó László a tiszteletbeli elnöke a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak, amely a szóban forgó terület vadászati jogát megkapta tavaly februárban. Azóta pokol a 25 juhász család élete, folyamatosan fenyegetik és feljelentgetik őket, noha évtizedek óta dolgoznak ezen a legelőn.

Szlavkovits Rita

A Honvédelmi Minisztérium kiképzőbázisához tartozó területről van szó, a Hajdúság és a Nyírség határában. A Hajdúhadház, Bököny, Téglás és Nyíradony közötti 1500 hektárnyi pusztát "húznák ki" a birkák alól. A terület az államé, a Honvédelmi Minisztériumra ruházta át, bár a kiképzőbázis csak mintegy 40 hektárt használ belőle, a többit egy állami cégre, a Kaszó Zrt.-re bízta. A hatalmas sztyepp jogszerű használója körül zavaros minden, de erről majd később. A juhászok számára az új vadásztársaság megjelenése hozott krimibe illő változásokat.

Tasó vadászai jöttek, lőttek, győztek

A vadászati jogot évtizedeken át egy helyi vadásztársaság gyakorolta, velük jól megfértek a juhászok. Azonban tavaly márciustól fokozatosan életbe léptek az új vadászati törvény passzusai, a tájegységek bevezetésével újraosztották a területet, és azzal a vadászati jogot is. A szóban forgó terület a régi hajdúhadházi társaságtól ahhoz a vadásztársasághoz került, amelyben Tasó László a tiszteletbeli elnök. Ez lényegében akkor történt, amikor a Miniszterelnökségen kinevezték államtitkárrá, aki a tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős. A politikus vadászai nem tűrik, hogy nyúlhajtásaikat juhászok zavarják. Elmérgesedett a viszony. Most a vadászok miatt földönfutóvá válhat huszonöt család.

Túry Gergely

„Előfordult, hogy körbevették az egyik juhász feleségét, mert éppen ő hajtotta ki az állatokat. Azzal fenyegették, hogy kényszervágásra viszik mind az ötezer birkát. De sorra mindegyikőnket fel is jelentettek” – idézi föl Keczán László az új vadásztársaság megjelenését, azt, hogyan próbálta őket a területről elüldözni.

„Most is éppen a megélhetésünkre elég a jövedelem, amit a birkákból ki tudunk hozni, de ha elüldöznek bennünket, nem tudunk mit csinálni, a környéken nincs szabad föld, már érdeklődtünk, így legfeljebb kamionokkal vihetjük őket a hegyekbe”

– magyarázza a lehetetlen helyzetet a juhász.

„Először tiltott legeltetés miatt jelentettek fel a járási hivatalnál, majd decemberben már szabálysértésért, de a rendőröket is kihívták ránk” – meséli a harmincéves juhász. „A rendőrök meg csak a vállukat vonogatják, mert ők kötelesek intézkedni a bejelentésekre, csak nem tudnak azzal mit kezdeni, hogy nem loptunk, nem rongáltunk, csak a birkák legelik a füvet” – magyarázza Keczán László. A tiltott legeltetés egy kicsit bonyolultabb.

Tiltott vagy kívánatos a legeltetés?

„A tiltott legeltetéssel nem nagyon boldogultak a hivatalok” – állapítja meg a férfi, akinek már a dédapja is itt legeltette a család nyáját. Kiderült, hogy Keczánéknak és a többi juhásznak, bár van ötezer birkájuk, szerződésük nincsen. Így a közigazgatási eljárásban joggal mondják róluk, hogy tiltott legeltetést folytatnak. A természetvédelmi hivatal szerint viszont mivel védett, Natura 2000-es területekről van szó, nem is kell engedély a legeltetéshez, mert a védett gyepet, legelőt kötelező karbantartani. Így ezen jog szerint maradhattak a legelőn. De miért nincs szerződésük? Ez sem egyszerű történet.

„Még az oroszok kivonulása előtt is itt legeltettünk, akkor sem volt semmi gondunk, sőt még a trágyát is segítettek kihordani” – idézi fel Keczán László, aki a régi történetet még a szüleitől hallotta. A majdnem 1600 hektáros terület mindig a honvédséghez tartozott, de az csak 40 hektárnyit használt belőle. Az egyébként Natura 2000-es védettséget élvező legelővel nem is tudna mit kezdeni, így a Kaszó Zrt.-vel, egy erdőgazdálkodó céggel kötött szerződést a kezeléséről. De a területnek csupán 0,7 százaléka erdő. Így végeredményben a juhászok nem tettek mást, mint a természetvédelmi területre vonatkozó „karbantartást” elvégezték. Az uniós csatlakozás után még le is lehetett hívni a földalapú támogatást, ilyenkor volt, hogy mások kötöttek is bérleti szerződést. Ebben az időszakban a bérlő is ráengedte a legelőre a juhászokat, csak a pénzt vette fel. Majd egy rendeletben úgy szabályozták földalapú támogatást, hogy azt bizonyos katonai területekre ne lehessen igényelni, így az időszakos bérlők is eltűntek, maradt az ötezer birka és a juhászok, akik senkit nem zavartak

Szlavkovits Rita

A terület „gazdátlansága" feltűnt a Kaszó Zrt. működésének 2011-2014-es időszakát vizsgáló Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is. Jelentésében is kifogásolja, hogy bár a Honvédelmi Minisztérium még 2014 januárjában feleslegessé minősített területeket, majd átadta azokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, ezt nem vezették át a nyilvántartásba. A jelentést 2015 végén küldte meg az ÁSZ az érintetteknek. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Kaszó Zrt.-t is, eddig egyik helyről sem kaptunk választ. A jelentésben nem említik, hogy konkrétan mely területekkel kapcsolatosak a kifogások, de azok akár a hajdúhadházi térségre is ráhúzhatók.

Mindenesetre nem csoda, ha a juhászok földhasználata zavarosnak tűnik. Egy biztos, bérleti szerződésük most nincs, korábban évtizedeken át meg tudtak egyezni a honvédséggel, még akkor is, amikor az oroszok használták a területet.

Most gondolhatnánk, hogy az új „birtokos”, a Tasó László nevével is fémjelzett vadásztársaság joggal vegzálja a juhászokat, de valójában a társaság a vadászati jogot szerezte meg a területen, annak éppúgy nem bérlője, mint a juhászok.

Uniós támogatásra vadásznak?

„Ez egy zárt objektum, nekünk is jelenteni kell, ha bemegyünk”

– magyarázza annak a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak az elnöke, amelynek tiszteletbeli elnök – mint említettük – Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára. Nagy Gábor szerint nekik nincs is más lehetőségük, mint elzavarni a juhászokat, mert azok tiltott módon legeltetnek. „A tulajdonos a magyar állam, a kezelője a Kaszó Zrt., amely viszont nem adhatja tovább bérbe a legelőt” – zárja rövidre a történet értelmezését Nagy Gábor.

Úgy tudjuk, a tervek szerint még ennek a hónapnak a végéig rendeletben pontosítanák, hogy mely honvédségi területek után lehet majd földalapú támogatást igényelni, és melyek maradnak azok, amelyek után továbbra sem lehet uniós pénzt lehívni. A szóban forgó legelő után, információink szerint, ismét lehetne támogatást felvenni, így már nem is annyira meglepő, hogy megnőtt az érdeklődés a terület iránt.

A lehetetlen helyzetben a juhászok írtak levelet a Kaszó Zrt.-nek, Tasó Lászlónak, a természetvédelmi hatóságnak, még magának Orbán Viktornak is, de nem kaptak választ. Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke vette kézbe az ügyet, ő is írt levelet, ő a Honvédelmi Minisztériumnak. Válaszokra, megoldásra várva.