Küzdelem a románokkal a pálinkáért: legenda vagy valóság?

2006. április 22., szombat, 09:25 • Utolsó frissítés: 2006. április 26., szerda, 11:14
Szerző:


A Brüsszelben zajló román-magyar pálinkavitában a magyar főtárgyaló a román értelmező szótárat felcsapva tudatta az EU-val, hogy a pálinka még a románok szerint is ősi magyar ital - állítja egy legenda. Mi ebből az igazság? Ennek és más történeteknek jár utána a Legendavadászat címen most megjelent könyv. A kötetben szereplő pálinkás sztorit most a hvg.hu-n olvashatják először!

„Hétvégén egy archívumból megtudtam, hogyan sikerült levédetni a ’pálinka’ terméknév jogát nekünk, magyaroknak. Történt, hogy az EU főbiztos előtt elő kellett venni mindkét félnek a bizonyítékait. A magyar tárgyaló nem cécózott, elővette a Román Értelmező Kéziszótárat s föllapozta a ’pálinka’ szónál, ahol ez állt: magyar eredetű kifőzött gyümölcspárlat. Mire az EU főbiztos: „Köszönjük szépen, Önöké a jog”. Állítólag a román tárgyaló szóhoz sem jutott...”

Legendavadászat


















Az eszkimóknak több mint kétszáz különböző szavuk van a hóra. Agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Sörre bor mindenkor.
Szerzőink megannyi elterjedt és bizarr tévhitet, összeesküvés-elméletet, rémtörténetet és kamufigyelmeztetést gyűjtöttek össze ebben a könyvben, öt fő motívum köré csoportosítva. Az egyes legendák tartalma mögé nézve igyekeznek felfejteni keletkezésük körülményeit, és szakemberek, vagy épp az anekdoták főhőseinek segítségével felderíteni azoknak cáfolatát is.
Rendelje meg a könyvet most!
A fenti történet 2003-ban több internetes fórumban felbukkant, és elektronikus levelekben is terjedt, a „magyar kreativitás tanítandó példájaként”. De vajon hogyan zajlottak a „pálinkatárgyalások” és mi áll a román értelmező szótárban ’pálinka’ címszó alatt? Ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kellett kapnunk ahhoz, hogy kiderítsük: van-e alapja a történetnek. Magyar részről a ’pálinka’ név levédésének ötlete 2002-ben, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) egyik elnökségi ülésén vetődött fel – állítja Dr. Győry László, a szövetség elnöke.

„Az uniós csatlakozás közeledtével úgy gondoltuk, a pálinkát ugyanúgy le kellene védeni az EU-ban, mint ahogy azt saját nemzeti italaikkal tették más tagállamok” – meséli Győry, aki 2004-ig volt az MSZSZT igazgatója. Ahhoz, hogy az italt levédjék, el kellett érniük Brüsszelnél, hogy a pálinka szerepeljen az Európai Unió ún. 1576-os definíciós alaprendeletében, amely minden tagállamra egyformán érvényes. Ebben a rendeletben rögzítik a védett italokat, többek között az olasz grappát, a görög ouzót, a német kornt, a francia calvadost. „Tudtuk, hogy az unió egy ilyen döntésnél kikéri az e szakterületenmeghatározó Európai Szeszesital Szövetség, azaz a CEPS szakmai véleményét, ezért arra törekedtük, hogy megnyerjük magunknak a szövetség illetékeseit” – meséli a volt igazgató.

Az ügy érdekessége, hogy az MSZSZT akkori elnöke a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter volt. Az ő nevében írt levelet a szövetség a CEPS-nek, amelyben közölték: vendégül látnák szakértőjüket. A szervezet részéről Norbert Boutard, a CEPS definíciós bizottságának akkori elnöke utazott három napra Magyarországra. „Ha ő ilyen kérdésben jóváhagyását adta valamire, azt Brüsszel is elfogadta” – érzékelteti Győry László, mennyire fontos volt Boutard meggyőzése. Be is vetettek mindent: Kecskeméten a barackpálinka készítésének útját mutatták be neki a gyümölcstől a végtermékig, majd aszabolcsi szilva- és almapálinka következett – a gyümölcsültetvényekkel együtt.

„Köpni, nyelni nem tudtunk”

A CEPS ura – Győry elmondása szerint – remekül érezte magát a vendégségben,látogatását egy kellemes vacsorával zárták az egyik budapesti luxusétteremben. A magyarokat ekkor érte a hidegzuhany. „Vártuk, hogy Boutard azt mondja: uraim, maguk a legszebbek, a legjobbak, maguké a név. Ehelyett vacsora közben szót kért és az alábbiakat közölte: „Uraim, tegnap egy élelmiszerboltban jártam és ötszáz forinttól kétezer-ötszáz forintig háromféle pálinkához volt szerencsém. Melyik pálinkát is akarják maguk levédetni?’ – emlékszik vissza az igazgató a szakembergúnyos szavaira. Győry saját bevallása szerint „köpni-nyelni nem tudott”. Ő és kollégái azonnal tisztában voltak vele, hogy Boutardnak igaza van.

Abban az időben ugyanis a magyar jogszabályok alapján háromféle terméket lehetett pálinkának nevezni. Egyrészt – szakszóval élve – a hidegutas előállítottat, aminek semmi köze nincs a pálinkához, mivel finomszeszből és aromából készítik. Másrészt a vágottat, amelyben már volt főzött gyümölcspárlat, ám 80-90 százalékban ez is csak finomszeszből és aromából készül. Harmadrészt pedig az igazi, főzött, gyümölcsből készült pálinkát – ez utóbbi egyébként a legdrágább, mivel előállítási költsége is nagyságrendekkel meghaladta az előbbi kettőt.

Boutard látogatása után az EU jelezte, hogy két feltétellel támogatják a magyarok kérését: a pálinka feleljen meg az 1576-os definíciós alaprendelet gyümölcspárlatra vonatkozó kitételének, és a környező országok ne állítsanak elő ilyen nevű terméket, illetve ne ellenezzék a magyar kérést.

Mikor tűntek fel a románok? »


Küzdelem a románokkal a pálinkáért: legenda vagy valóság?




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Jön az új, de nagyon más vámpírfilm

Jön az új, de nagyon más vámpírfilm

A hétvégén véget ért Titanic Fesztiválon bemutatott filmek legegyénibb és legbizarabb filmjét,a Valahol Angliábant, illetve a kultrednező Jim...

még több hír »
HIRDETÉS
AJÁNLJUK MÉG
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X