szerző:
László Éva Lilla

Hogyan lett népi hős Majláth György országbíró gyilkosaiból fél évszázaddal az 1883-as bűntény után? Ki tette el láb alól Mágnás Elzát, a 20. századi Pest egyik legismertebb éjszakai pillangóját, és hova tűnt Kodelka Ferenc hentes feje? Milyen hírhedt bűntények történtek a Budai Várban és környékén évszázadokkal ezelőtt? Többek között e kérdésekre kaptak választ a Budai Várban egy bűnügyi séta résztvevői.

„Bűnözővé az válik, akinek hajlama van rá, vagy az, akit társadalmi helyzete erre predesztinál, például szegény sorból származik” – ismertette a 20. századi kriminápszichológia két uralkodó elméletét Káldi Kata, a városnéző túrákat szervező ImagineBudapest krimisétájának vezetője a Várban. Kísérői – első alkalommal többnyire újságírók – azt próbálták kideríteni, fel lehet-e ismerni egy rablógyilkost egy fotóról.

Arról, hogy a középkorban a Dísz tér helyén még füves puszta volt, a történelemkönyvek is megemlékeznek. Itt zajlott ugyanis az egyik leghíresebb középkori kivégzés: 1457-ben Hunyadi László feje hullt ezen a helyen a porba. A legenda szerint a bakó háromszor sújtott le, ám Hunyadi még mindig élt. Az uralkodónak, V. Lászlónak az akkoriban érvényes szokás szerint kegyelmet kellett  volna adnia, de ő arra utasította a hóhért, hogy negyedszer is próbálkozzon. Csapása halálos volt.

Rablógyilkosokból népi hősök

Buda egyik leghíresebb gyilkossága a Dísz tér közelében fekvő Batthyány-palotában történt. 1883. március 29-én megölték Majláth György országbírót. A bűnügy hetekig lázban tartotta az embereket és a sajtót, a Pesti Napló másnap így írt róla: „Három évtized legbefolyásosabb politikusát nyomorultul ki lehetett végezni a főváros közepén. Saját palotájában, hálószobájában meg lehetett fojtani, mint egy elhagyott koldust. Segélykiáltását nem hallotta meg a ház népe sem. Annál kevésbé a mindenütt jelen nem lévő rendőrség.” Az egykori országbíró keze-lába össze volt kötve, száját betömték, kihűlt teste mellett véres vízzel teli tálat találtak.

A meggyilkolt országbíró, Majláth György - kattintson, nézze meg képeinket!
©

Eleinte politikai gyilkosságra gyanakodott a rendőrség, de hamar kiderült, hogy előre kitervelt rablásról volt szó, melynek gyilkosság lett a vége. Majláth inasa, Berecz János elrejtette ura szobájában két cimboráját: Spanga Pált és Pitéri Oláh Mihályt. A családi ékszereket és pénzt rejtő szekrénykének a kulcsát akarták megszerezni, melyet Majláth mindig a nyakában hordott. Dulakodásra került sor, a tettesek megkötözték az országbírót, majd az erkélyen át kötélen távoztak a zsákmánnyal. Ez lett a vesztük, két héttel az eset után kapták el őket lábnyomuk segítségével.

Az ügynek nagy sajtóvisszhangja volt, még a külföldi újságok is első oldalon hozták a sztorit. A gyilkosság részleteit taglaló pesti napilapokat tízszeres áron adták el. (Még Trefort Ágoston kultuszminiszter is elment megnézni a halottat.) Amikor kiderült, hogy Pitéri Oláh Mihály ölte meg az országbírót – vallomása szerint kalapjáért ment vissza a tetthelyre, de valójában kötelet tekert áldozata nyaka köré –, egyből felerősödött a pletyka, hogy Majláth kegyetlen ember volt, úgy bánt az alkalmazottaival, mint az állatokkal.

Hamar elterjedt a hír, hogy a nemesség elleni bosszúról volt szó – kiderült, hogy évek óta módszeresen fosztogatták a nemesi házakat, ők rabolták ki néhány évvel korábban az Andrássy-villát is. A köznyelvben sokáig tartotta magát a mondás, miszerint „felakasztják Spangát, oda a szabadság”. Az elkövetők a szegénység példaképei lettek, Libériás haramiák címmel egy regényt is kiadtak, melyben Spanga Pál már szerethető árvaként jelt meg. Egy harmincas évekbeli városi legenda szerint a hármas Kerepesi temetőben található sírjára évtizedekig minden reggel friss virágot tett valaki.

A Batthyány-palota bejárata - kattintson, nézze meg képeinket!
©

A Batthyány-palotában ma már semmi nem emlékeztet az egykori bűntényre, sőt: Majláth valamikori hálószobájának helyén óvoda működik. Az erkély még megvan, csodás kilátás nyílik róla a Dunára.

Gyerekgyilkos a Halászbástya tövében

Nem volt ilyen elnéző a közvélemény az egykori ejtőernyős katonával, Miskei Imrével, akinek a hetvenes években többször is meggyűlt a baja a rendőrséggel: kiskorúak zaklatásárt börtönben is ült. 1975-ben a Halászbástya tövébe csalt egy 8 éves kislányt. Egy szemtanú látta – felülről, a Halászbástyáról –, hogy Miskei a kislánnyal beszélget. A gyerek ezt követően eltűnt, holttesttét néhány héttel később találták meg. A kislányt megfojtották, téglával 28-szor fejbe verték és megszurkálták.

Miskei beismerte tettét. Bárándy György volt a védőügyvédje, aki akkoriban elmondta: a bíróságnak nem kellett volna halálra ítélnie a férfit, elég lett volna, ha 15 év börtönt kap. „Meggyőződésem, hogy miután bizonyítottan teljesen beszűkült tudatállapotban volt, amikor bántalmazta a kislányt, nem lehetett volna különösen kegyetlen emberölésért elítélni” – elevenítette fel Bárándy szavait korábbi, témával foglalkozó írásában a privatkopo.hu. Korabeli beszámolók szerint a férfi agresszív volt, a hatalom megrészegítette, olyannyira, hogy gyakran még hétköznap is katonai egyenruhában masírozott az utcán.

A Halászbástya tövében ma minden csendes: a Várba vezető úton legfeljebb a felkapaszkodó turisták zihálása hallatszik.

Káldi Kata, a séta vezetője Miskei Imre fényképével - kattintson, nézze meg képeinket!
©

A házasságszédelgő, gyilkos „diplomata”

Alaposan felkavarta az indulatokat Szöllősy György szerszámlakatos esete a hatvanas években. A jelentéktelen külsejű férfi Csepelen dolgozott egy gyárban. Sosem volt szerencséje a nőkkel, ezért alteregót keresett magának. Felköltözött Budapestre, éjszaka a város legexkluzívabb helyein jelent meg: vélhetően a Várba is fel-feljárt. Hamar kiszúrta, hogy a külföldiekre buknak a nők, ezért vett egy német, egy román és egy olasz szótárt és sajátos keveréknyelvet gyártott, miközben görög diplomatának adta ki magát. Az első lánynál úgy bukott le, hogy egy családi vacsora alkalmával nem tudta megmutatni a térképen Jeruzsálemet – pedig elmondása szerint oda indult volna másnap –, Amerikában kezdte el keresni. Ekkor még csak munkahelyi megrovásban részesült.

A második lányt, aki rájött a turpisságra, meg akarta mérgezni, de a kiszemelt áldozat csak egy cseppet kóstolt meg az italból: sejtette, hogy mérgezett. Szöllősyt nem tartóztatták le azonnal, így volt ideje behálózni egy harmadik lányt is. Ilonát az utolsó randevún megölte, mert félt a leleplezéstől. A holttestet a Szabadság-hegyen találták meg. Szöllősy tárgyalása sokakat érdekelt: korabeli beszámolók szerint az ítélethozatalkor igazi lincshangulat uralkodott a teremben. A bűnügyből Fejes Endre írt regényt: Jó estét nyár, jó estét szerelem! címmel, melyből film is készült – Szőnyi G. Sándor rendezte –, sőt musical-változatát ma is játsszák a színházak.

Hamiskártyások a Budai Vigadóban

1900 januárjában adták át az eklektikus stílusban épült Budai Vigadót, mely a Pesti Vigadó mintájára épült, azért hogy a budai úri közönség is tudjon hol mulatni. A korabeli kritikák szerint viszont nem lett olyan impozáns, mint a pesti. A belső kertből nyíló kártyaszobáknak ma már nyoma sincs: egykor itt működtek a gazdagok megkopasztására specializálódott sipisták. Szemere Miklós volt a kor egyik legnagyobb hamiskártyása. A csalók játszottak cinkelt lapokkal – egy vizes botot végighúztak a kártya hátoldalán, hogy „vízjelet” hagyjon, vagy szétválasztották a kártyalapokat, majd viaszcseppel összeragasztották, hogy felismerjék a cinkelt lapokat. Akadt páros kopasztó is: a szivar mozgatása, okuláré lengetése is egyfajta jelbeszéd volt, ahogy a kódolt mondatok is – „Remélem, a felesége jól van”. Az épületben az ötvenes évek óta a Magyar Állami Népi Együttes székel, ma Hagyományok Házának nevezik.

Itt a piros, hol a piros? Háttérben a Budai Vigadó - kattintson, nézze meg képeinket!
©

Duna: az ideális bűnjeltemető

Ami a Dunába kerül, vagy örökre elvész, vagy azonnal megkerül: ezt bizonyítja két ismert bűnügy is. Mágnás Elza feltörekvő, buta, írni nem tudó örömlány volt, Déváról érkezett a fővárosba a 20. század elején. Mágnásokkal „barátkozott”, innen a beceneve – igaz, ő azt hitte, hogy fejedelmi alakja miatt ragasztották rá. Megfogta az isten lábát, amikor a dúsgazdag bútorgyáros, Schmidt Miksa felkarolta: a férfi állítólag azt akarta megmutatni, hogy egy buta lányt is ki lehet kupálni. A jelek szerint ez mégsem sikerült: Elza kegyetlen és lenéző volt korábbi barátnőivel és szolgáival. Komornája, Kóbori Róza szeretőjével, Nick Gusztávval együtt egyik éjjel megölte őt. A holttestet egy ruháskosárba tették, amit Gusztáv a Kiscelli múzeum környékén bedobott a Dunába. Nem volt szerencséjük, mert két halász a Margit híd budai hídfőjénél kihalászta. A Huszadik Század internetes oldalán idézte az 1915-ös ügy korabeli sajtóvisszhangját: „A m. kir. Kuria a napokban tárgyalta és hirdette ki ítéletét Turcsán Elza gyilkosainak. Kóbori Rózának és Nick Gusztávnak bűnperében. A legfelsőbb bíróság helyt adott a közvádló semmiségi panaszának és mind a két gyilkost kötél általi halálra ítélte.”

Kodelka Ferencet, a dúsgazdag – egyes források szerint több mint 20 üzletet birtokló – hentest 1925-ben ölte meg Léderer Gusztáv és felesége. Nem tudták megadni tartozásukat, ezért először megpróbálták megmérgezni a hentest, de mivel nem jártak sikerrel, Léderer elvágta a torkát. A holttestet lakásukban feldarabolták, a maradványokat bőröndökbe helyezték és a Margit híd budai hídfőjénél a Dunába dobták. A rendőrök  minden testrészt megtaláltak, kivéve a fejet. A bűnügyről korabeli beszámolót idézett a Huszadik Század online változata. Ebből kiderül, hogy a szomszédok „a gyilkosság éjszakáján hallott tompa pufogáshoz, butorok húzogatásához és fűrészeléshez hasonló zajt már több ízben hallotak”, vagyis valószínűleg nem ez volt a páros első gyilkossága. Ezt mindenesetre egy népi rigmus is őrzi, amely így hangzik: „Lédererné, mi van a kosárban/ Kodelkának keze, feje, lába”.

Ezzel zártuk virtuális sétánkat is, a Duna-parton, közel a Margit hídhoz.

Interaktív városnézés
Kattintson, nézze meg képeinket!
©

Az ImagineBudapest csapata jó pár városnéző sétát lebonyolított már. Hogy a krimisétával járó sok bűntény, gyilkosság, csalás és ármány ne feküdje meg a résztvevők gyomrát, fellazították a dolgot: a séta elején mindenki kapott egy kártyát, egy 19. századi személy portréjával. Meg kellett tippelni, hogy áldozatok voltak, vagy gyilkosok. Emellett az egyes állomásokon két színész játszott el egy  jelenetet, illetve olvasott fel részleteket korabeli, az esetekhez köthető beszámolókból. Megelevenedett például a 19. századi pesti jasszok világa is. Az ártatlan csalók, bohém zsiványok a Városligetben, Angyalföldön és a Ferencvárosban múlatták az idejüket. A Városligetben a vurstli környékén rajzottak: nyáron ők voltak a hintáslegények, télen pedig kisebb stiklikből, rablásokból, hamiskártyázásból tartották fenn magukat. A jassz nyelv alapját cigány, német szavak képezik: innen jött például a ma is használatos lóvé vagy a buksza. A leghíresebb vurstlis zsivány Závodszky Endre, Molnár Ferenc Liliomának főszereplője, aki kétszínű nadrágban – egyik szára piros, másik sárga volt – kalapján egy csirketollal szédítette a lányokat.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!