szerző:
hvg.hu

Ha egy eposz, egy regény vagy egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük – mondta Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke az Eduline-nak a szakgimnáziumi magyartanításról.

"Ha az érettségi követelményeket és a kerettantervet egymás mellé teszem, kiderül, hogy a kerettanterv anyagának kétharmada minden további nélkül elhagyható" – szögezte le a magyartanár, hozzátéve: el kell fogadni, hogy a szakgimnáziumokban nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel és tananyaggal irodalmat tanítani, mint a gimnáziumokban. Szerinte egy tanár el tudja dönteni, hogy a tanítványainak a Szigeti veszedelem lesz-e az igazi nagy élmény. Ha pedig az adott mű nem érettségi követelmény, a diákok pedig garantáltan nem szeretik majd ezt a művet, akkor hagyja ki – tette hozzá.

A pedagógus szerint ez most forradalmi biztatásnak hangzik, "és persze mindenki annyit hagyjon ki, amennyit jó lelkiismerettel, a saját állása és az iskolája veszélyeztetése nélkül tud", de például a kilencedik osztályos irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, mert Petőfi előtt nincs kötelező szerző, ehelyett olyan műveket kellene választani, amelyek élményt nyújtanak a 15 éveseknek. Akár fantasyt, ifjúsági regényeket, vámpírregényeket is be lehet vinni az órákra.

"Teljesen értem azt a tanárt, aki azt mondja, hogy a magyar kultúrának olyan értékei halmozódtak fel a 19. század közepe előtt is, hogy azokról kell beszélni az órákon (…) A probléma csak az, hogy ezeket a műveket a gyerekek általában vagy nem szeretik, vagy egyenesen utálják. Aki az Antigonénál vagy a Szigeti veszedelemnél eldönti, hogy ehhez neki semmi köze, ebből egy mukkot sem ért, annak semmi esélye arra, hogy olvasó emberré váljon" – mondta az Eduline-nak.

A Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint bár a Nemzeti alaptanterv tanítását törvény írja elő, szemléletváltásra lenne szükség. "Értem az igényt, hogy legyen egy közös nemzeti műveltség, de látjuk, hogy nincs. Egyszerűen tény, hogy ez így nem megy, a leadott anyagot a diákok nem hallják meg, a műveket nem olvassák el. Akkor muszáj valahova lépni" – tette hozzá.

A legutóbbi olvasási felmérés eredménye szerint ennek a korosztálynak ugyanis nagyjából ötven százaléka olvas (az olvasásszociológusok azokat sorolják az "olvasó" kategóriába, akik évente legalább egy könyvet elolvasnak), Fenyő D. György szerint a szakgimnáziumokban ennél valamivel rosszabb lehet a helyzet.