Tetszett a cikk?

A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt.

E vállalat egyik jogelődje volt Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, amelyet a fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben hozott létre a drágaság megfékezésére. Az élelmiszerüzem és 50 boltból álló hálózata nagy mennyiségben hozott forgalomba olcsóbb húsfajtákat és hentesárukat, ezzel ármérséklő hatást gyakorolt anélkül, hogy hatóságként árváltozásokat írt volna elő. A hamar népszerű "Községi" boltjaiban forgalmazott árucikkek köre később fokozatosan kibővült. Az üzem 1948. május 15-éig működött és az akkor megalakított Közért három alapítójának egyike lett.

Alapítólevele szerint a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. elsődleges feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításkor 358 budapesti és 31 vidéki bolttal rendelkezett. A vidéki boltokat rövidesen más kereskedelmi szervezetekhez csatolták, a budapesti üzletek száma viszont gyorsan emelkedett. A korszerű kereskedelmi formák alkalmazásában fontos dátum volt 1955 augusztusa, ekkor nyílt meg az ország első önkiszolgáló üzlete a fővárosban, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán lévő Közértben. Tíz év múlva a Közért üzleteinek nagyobbik fele már önkiszolgáló rendszerben működött. 1966-67-ben kezdődött meg a nagyobb alapterületű ABC áruházak építése, 1975-ig több mint ötvenet adtak át a vásárlóknak. Egyidejűleg számos kisebb boltot bezártak. Egy jelentős átszervezés keretében 1969-ben 10 kerületi Közért vállalatot hoztak létre Budapesten úgy, hogy többnyire 2 kerületi vállalatból gyúrtak össze egyet 100-200 üzlettel.

A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez később - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett. A Közért vállalatok boltjainak többségét, a kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket az előprivatizációs licitálással egyesével adták magánkézbe, a megmaradt nagyobb üzleteket pedig 1992 és 1994 között egyesével három nyilvános pályázaton értékesítették. A maradékot - a kevésbé kelendő üzleteket - három Közért vállalatba (Belvárosi, Délpesti, Pest-budai) csoportosították át, ezeket 1994-ben rt-vé alakították, a többi Közért vállalatot pedig végelszámolással jogutód nélkül megszüntették. 1995-ben a Belvárosi Közért Rt. is a felszámolás sorsára jutott, míg a Pest-budai és a Délpesti rt-ket privatizációs pályázaton a Hajdú-BÉT Rt. vette meg.

A Közért vállalat mellett működött negyven éven keresztül a Csemege Kereskedelmi Vállalat, amelyet (pontosabban jogelődjét) 1952-ben alapították azzal a céllal, hogy mint országos nagyvállalat példát mutasson a korszerű kereskedelmi módszerek és technika alkalmazásában, s nem utolsó sorban árukínálatban. A vállalat nagy alapterületű ABC-áruházakat épített Budapesten, a Balatonnál és vidéki városokban. Budapesten elsődlegesen az új lakótelepekre és a jelentős közlekedési csomópontokba kerültek a vállalat új ABC áruházai. Privatizációja során a Csemege vállalat részvénycsomagját, illetve a teljes bolthálózatot az osztrák Meinl cég vásárolta meg, majd azt 1999-ben eladta a belga Delhaize-csoportnak, s immár Match logóval működik az üzletek többsége.

Az élelmiszerkereskedelem gyökeresen átalakult az utóbbi tíz évben. Számos nemzetközi üzletlánc telepedett meg Magyarországon, korszerű létesítményeket építve vagy a régieket felújítva. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalkozások többsége kis- és középvállalkozás, melyek egy része tőkeszegény, fejlődése nehézkes vagy lehetetlen. Körükben részlegesen végbement az önszerveződés (Coop, CBA, Honiker), amely e kör versenyhátrányát csökkenti.

További magyar márkák története itt

Mit adott nekünk az Árfigyelő? Valóban annyit spóroltunk a kormány briliáns ötletén?

Mit adott nekünk az Árfigyelő? Valóban annyit spóroltunk a kormány briliáns ötletén?

Még nem tudja a kormány, hogyan ne fizesse ki a migrációs bírságot

Még nem tudja a kormány, hogyan ne fizesse ki a migrációs bírságot

A legnagyobb gond a hamis információk terjesztése – vélik a fiatalok a mesterséges intelligenciáról, majd mindent elhisznek neki

A legnagyobb gond a hamis információk terjesztése – vélik a fiatalok a mesterséges intelligenciáról, majd mindent elhisznek neki

Több mint kétmillió autós most is az utolsó pillanatokra hagyja az éves matrica vásárlást

Több mint kétmillió autós most is az utolsó pillanatokra hagyja az éves matrica vásárlást