Tetszett a cikk?

Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester alapította 1868-ban Pesten, az Ősz (ma Szentkirályi) utcában. A kezdeti cukorkaüzemhez 1883-ban gőzüzemű csokoládégyárat épített, s ezzel meghonosította Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást.

Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József 1885-ben érdemkereszttel tüntette ki, s az elsők között kapott engedélyt termékein a magyar címer használatára. Vevői közé tartozott Kugler Henrik cukrászmester is, aki csokoládé mártómasszát vásárolt tőle. 1890-ben bekövetkezett halála után örökösei vezették tovább a gyárat, mely 1928-ban egyéni cégből részvénytársasággá alakult.

A befolyt pénzből a kis, földszintes ház helyére ötemeletes gyárépületet emeltek (ekkor már 300 alkalmazottjuk volt, tíz évvel később 800), de hamarosan az is szűknek bizonyult, s 1941-ben felhúzták az ország ismét csak legnagyobb - Európa egyik legmodernebb - csokoládégyárát a Vágóhíd utcában.

A Stühmer cég európai színvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt, nemcsak termékei voltak vonzóak, de boltjai is, különös gonddal tervezett fióküzletei minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is megtalálhatóak voltak. A csomagolást is jeles iparművészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernő, Szirmai Ili) terveztették, s a Stühmer-dobozok messze földön híressé váltak.

A 30-as években a cég széles körű reklámtevékenységet folytatott, a csokoládék, a bonbonok és a cukorkák egyaránt kelendőkké váltak, s olyan népszerű márkái voltak, mint például a "tibi" csokoládé, a Frutti karamella, a Zizi drazsé, a Ropp ostyaszelet, a Bronhy, a Gripp cukorkák vagy az "E" kakaó a pöttyös dobozban. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott, úgynevezett "porcelánozott" csokoládéfigura. A Stühmer nevéhez fűződik az olcsó nugátszerű termékek piacra dobása is.

A gyárat 1948-ban államosították, s beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba, később az üzem felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet. Dinamikusan fejlődött ezalatt is, a 60-as években nagyszabású rekonstrukciót, gépesítést hajtottak végre.

A privatizáció nyomán 1992-ben a gyár a Stollwerck Budapest Kft. tulajdonába került, mely korszerűsítette a termelést, a kis volumenben forgalmazható termékek gyártását beszüntette, de továbbra is készíti például a tibi csokit, a konyakos meggyet, a Duna kavicsot, a francia drazsét.

Az 1834-ben alapított kölni Stollwerck cég 1906-ban Pozsonyban és Brassóban, 1926-ban pedig Budapesten, a Fehérvári úton létesített csokoládégyárat, de 1939-ben kivonult a magyar piacról. Ennek ellenére sokan továbbra is "stolinak" becézték az általa kitalált barna, négyszögletes tejkaramellát, mely aztán a háború után a szerencsi gyárban készült.

További magyar márkák története itt

Rengeteg lezárásra kell készülni Netanjahu budapesti látogatása miatt

Rengeteg lezárásra kell készülni Netanjahu budapesti látogatása miatt

Változnak az idők, először bukkantak fel lefoglalt Teslák a NAV árverési oldalán

Változnak az idők, először bukkantak fel lefoglalt Teslák a NAV árverési oldalán

Körözésben keresik a rendőrök annak a férfinak a testét, akinek a koponyáját egy kutya találta meg Miskolcon

Körözésben keresik a rendőrök annak a férfinak a testét, akinek a koponyáját egy kutya találta meg Miskolcon

Kína hadgyakorlatot kezdett Tajvan partjainál, és élősködőnek nevezték a sziget elnökét

Kína hadgyakorlatot kezdett Tajvan partjainál, és élősködőnek nevezték a sziget elnökét