„Nem bírom idegekkel. Felmondtam”
Kire tartozik a munkavállaló testi-lelki állapotának karbantartása? Mit tehetnek a vállalatvezetők, hogy alkalmazottaikat ne őrölje fel a mindennapi stressz, hogy a konfliktuskezelésben való jártasság ne csak vágyálom maradjon, és a megváltozott munkaképességű dolgozó is beilleszkedhessen a munkahelyi környezetbe? A munkapszichológia és humánerőforrás-menedzsment egymásba fonódó területeiről, feladatairól beszélnek szakemberek.
„Egy hónapig dolgoztam egy tizenöt fős vállalatnál ügyfélszolgálatosként. Nem próbaidősként kerültem oda, örültem, hogy végre normális állásom lesz. Két hét után már éreztem, hogy nem bírom idegekkel, a problémás ügyfelek, a felfokozott tempó és az új környezet kikészített” - meséli Veronika, akit ismerőse ajánlott be a céghez. A legnagyobb nehézséget nem is a hajtás jelentette a harmincéves nőnek, inkább az viselte meg, hogy senki sem segítette a beilleszkedését. Bedobták a mélyvízbe, ha valamit nem értett, egyik kollégája magyarázott, csak úgy félvállról. Egy vita után Veronika besokallt, felmondott. Telefonon. Elmondása szerint többé be sem teszi a lábát az irodába. Hol volt a munkapszichológus vagy a személyzetis (humánerőforrás-menedzser)? – teszi fel a kérdést. „A cégnek nem tellett rá, és különben is úgy gondolták, hogy a fölmerülő problémákat, konfliktusokat a főnök is kezelni tudja.”
Segítség. Céghez megy. © sxc.hu |
A klasszikus értelemben vett munkapszichológusok ma már kihalóban vannak, a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején megszűnt az utolsó laboratórium is, ahol kizárólag munkapszichológiával foglalkoztak. A munkapszichológusok tevékenységi köre átalakult, kibővült, köszönhetően a humánerőforrás-menedzsment felértékelődésének, a vállalatok körében itthon is egyre elterjedtebb társadalmi felelősségvállalásnak. „Mindehhez az is hozzájárult, hogy a cégek szép sorjában kiszervezték azokat a tevékenységeket, amely nem vág a profiljukba” – magyarázza egy neve elhallgatását kérő munka- és szervezetpszichológus, egy tizenötezer főt foglalkoztató hazai nagyvállalat szakértője.
A hatvanas években virágkorukat elő munkapszichológiai laboratóriumokban végezték a vállalathoz belépő szellemi és fizikai dolgozók műszeres - orvosi - alkalmassági vizsgálatát. Ha valaki balesetet szenvedett, nemcsak orvosi kezelést kapott, pszichológus is foglalkozott vele: a szakemberek közösen térképezték fel a dolgozó testi-lelki állapotát, és a tüneti kezelésen kívül az egyéb tényezőket - amilyen a koncentrációs és szabálykövetési képesség - figyelembe véve döntötték el, hogy az illető alkalmas-e egy adott munkakör betöltésére.
Ma leginkább a munkaerő-kiválasztáshoz kérik a pszichológusok segítségét, bár sokan - tévesen - úgy vélik, a folyamatot teljes egészében a HR-esek vezénylik le. Ám a cég által meghirdetett munkakör felmérését, elemzését, azaz, hogy milyen készségek, képességek szükségesek ennek betöltéséhez, és ezt hogyan, milyen eljárásokkal, alkalmassági vizsgálatokkal (tesztekkel, interjúkkal) lehet mérni, a pszichológusok végzik.
Némely nagyvállalat úgy pótolja a pszichológusok hiányát, hogy szerződik egy alkalmasság vizsgáló céggel - multinacionális cégek magyarországi leányvállalataival vagy kisebb hazai társaságokkal -, akik saját tesztjeiket, módszereiket értékesítik. Előfordul, hogy betanítják a cég HR-esét, hogyan bonyolítsa le a munkaerő-kiválasztást, ahogy a vezetőséget is beavatják: milyen szempontokat mérlegeljenek az új dolgozók felvételekor. Az sem egyedi eset - elsősorban a több ezer főt foglalkoztató multiknál -, hogy a vállalat külsős pszichiáterrel köt szerződést, akit az alkalmazottak nemcsak benti problémáikkal (munkahelyi konfliktusok, beilleszkedési nehézségek, állandósult stressz), hanem személyes, magánéleti gondjaikkal is felkereshetnek. Ezt a vállalat finanszírozza. A szolgáltatás velejárója a titoktartás, így a cégvezetés nem rúghat ki senkit azért, mert igénybe veszi a klinikai pszichológus, pszichiáter segítségét.
Kiből lehet munkapszichológus? A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Ergonómia és Pszichológia Tanszék öt féléves posztgraduális képzésére azok jelentkezhetnek, akiknek pszichológus diplomájuk van. Ideális, ha legalább egyéves munkatapasztalattal érkezik valaki, vagy már elhelyezkedett valamely tanácsadó cég, esetleg fegyveres testület HR-osztályán - avat be a képzés feltételeibe Juhász Márta egyetemi docens, hozzátéve, hogy az sem akadály, ha a továbbképzésre rögtön az egyetemi diploma megszerzése után jelentkezik valaki. Kétévente 50 embert vesznek föl - nincs „túltermelés” -, 1995 óta körülbelül 300-340-en szereztek munka- és szervezetpszichológiai szakdiplomát. Bár a szám országos viszonylatban elenyésző, a tendencia megegyezik a nyugat-európaival: a posztgraduális képzésre jelentkezők körében ugyanis a klinikai után a munka- és szervezetpszichológia a legnépszerűbb szakirány - meséli a hvg.hu-nak Juhász Márta.
Kötelező egészségmegőrzés © Végel Dániel |
K. Anna egy negyvenöt főt foglalkoztató vállalat HR-munkatársa. Véleménye szerint a külföldi szokásokkal ellentétben itthon még nincs igény - és keret - arra, hogy a kis- és középvállalatokhoz pszichológust vegyenek föl. Hasonlóan vélekedik Juhász Márta is, aki szerint a hazai kisvállalatoknál a munkapszichológus feladatköre - az alacsony létszám miatt - limitált lenne. Munkájukra a legnagyobb igény azoknál a cégeknél jelentkezik, ahol ügyfélszolgálatosok dolgoznak, vagy valamilyen szempontból kockázatos helynek minősül (például erőmű, olajfinomító) - teszi hozzá a szakember.
Ha a munka- és szervezetpszichológusok valamely nagyvállalatnál helyezkednek el, szerepet kapnak a vállalaton belüli képzési szükségletek felmérésében, az oktatási program kidolgozásában, a szervezeten belüli tréningek megszervezésében, a vezetőképzésben is, bár ezek a területek már szorosan lefedik a HR szakma szegmenseit, ahogy a diplomások beilleszkedésének segítése, és a személyzetfejlesztési program megálmodása, levezénylése is. A pszichológusoknak a vállalatokon belüli egészségfejlesztő programokba is bedolgozhatnak, az itthon még kevéssé elterjedt stresszkezelő tréningek feladatainak összeállításában, valamint a rehabilitációban - megváltozott munkaképességű dolgozók újbóli beillesztése más, esetleg könnyített munkakörbe - is segédkezhetnek. Ez utóbbiban, tekintettel a balesetet szenvedett munkavállalóban lezajló pszichés folyamatokra, elengedhetetlen a munkájuk. „Ma már minden mindennel összefügg; nincs olyan, hogy valaki csak munkapszichológus, az összes személyzetis feladatban részt vehet” - összegzi a hvg.hu-nak a munka- és szervezetpszichológus.
László Éva Lilla
Masszázs, csúszda, függőágy az irodában - a Google-nél jártunk
Az EMEA-térség tizenkettedikként nyílt Google-központját látogathatták meg a sajtó képviselői Zürichben. A központ 300 fejlesztőjével a cég legnagyobb nem-amerikai fejlesztőmérnöki központjának számít. Munkatársunk a helyszínen járt, beszámolójában olvashatnak a Google méltán népszerű céges kultúrájáról és a központ egyes fejlesztéseiről is.
Út a pokolba: „az öngyilkosság gyávaság”
Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország még mindig a világ élvonalában tanyázik: ötödikek vagyunk a sorban az egykori Szovjetunió utódállamai mögött. Akasztás, méreg, fulladásos halál: az áldozatok között egyre több a kamasz. Szakembereket kérdeztünk a riasztó statisztikai adatok hátterében megbúvó okokról és a lehetséges kiútról.
