Balázs Zsuzsanna
Balázs Zsuzsanna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A marsi emberi élet lehetőségére keresi a választ a tervek szerint május 5-én útnak induló amerikai bolygóközi járat, az InSight. A Földdel szomszédos bolygó talaj alatti rétegeinek tanulmányozására alkalmas szondától az amerikai űrhivatal, a NASA annak kiderítését várja, hogy mennyire lakható a környék, ha az emberek bunkerekbe költöznek, védőfelszerelést használnak és a planéta belsejének geotermikus energiáját hasznosítják.

A SpaceX (a Tesla villanyautókról is ismert Elon Musk űrvállalata) szintén májusra tervezte első – ugyancsak pilóta nélküli – Mars-járatának startját. A SpaceX specialitása az újrahasznosítható rakéta. Az ilyenekkel évek óta rendszeres teherszállítást vállal a Föld és az ISS nemzetközi űrállomás között. A legutóbbi hírek szerint azonban a Mars-szondát az idén mégsem tudják útnak indítani, landolástechnikai nehézségek miatt. Egyelőre nincs újabb hír arról a tavaly februári Musk-bejelentésről, amely szerint az idén, az év vége felé Hold körüli pályára küldene két űrturistát. Pedig az ismeretlen jelentkezők állítólag már kifizették a tekintélyes előleget.

Törölték egy másik dollármilliomos, Dennis Tito idei Mars-járatát is. A vagyonát befektetési tanácsadásból szerző üzletember 2013-ban azért gründolta Inspiration Mars nevű misszióját, hogy idén január 5-ei indulással egy házaspár mintegy másfél év alatt megkerülje a Marsot. Tito amúgy a világ első űrturistájaként 2001-ben bő egy hetet töltött a kozmoszban, ő az ISS űrállomásig jutott el.

Bár egyelőre a Marsra utazás is bonyodalmakba ütközik, akadnak, akik már a vörös bolygó terraformálására, vagyis a Földhöz hasonlóvá alakítására, mesterségesen lakhatóvá tételére szőnek terveket. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint a Mars a mágneses mező eltűnése és az erőteljes napszéltevékenység miatt veszítette el a légkörét. „Földiesítéséhez” egyes elméletek szerint Mars körüli pályára lehetne állítani egy olyan eszközt, amely segít újragerjeszteni a mágneses mezőt. A meglehetősen sci-fi-ízű terv megvalósításán a NASA bolygótudományi igazgatója, Jim Green és csapata ügyködik. Korántsem ez az első elképzelés a szomszéd bolygó élhetővé tételére, de a megvalósítástól mindegyik ötlet távol áll.

A SpaceX többször használható rakétája, amint visszatér az űrközpontba. Az Amazon is beszállt
©

Az amerikai kutatók élénken érdeklődnek a Naprendszer többi égitestje iránt is. Az idén zárul le a Jupiter tanulmányozására 7 éve indított Juno-program, a nyáron pedig a Napot veszik célba. Útnak indítják a csillag közelébe merészkedő (kozmikus mércével csekély, alig 6 millió kilométernyi távolságot hagyó), a csillag külső atmoszférájába elsőként belépni hivatott Solar Probe űrszondát. Októberben pedig az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös vállalkozásában Nap körüli pályára állítják a Solar Orbiter szondát. Az ESA ugyancsak idénre tervezi, hogy céljához juttatja első Merkúr-szondáját, a BepiColombót. Az űrversenybe ugyancsak beszállt kínai és indiai űrügynökség pedig elsősorban a Holdat célozza meg a Csang-o, illetve a Chandrayaan nevű programokkal.

Miközben a nemzeti űrhivatalok között a hidegháború végeztével sem szűnt meg teljesen a versengés, amerikai magánvállalatok ringbe szállásával immár több fronton is zajlik a piaci verseny. Elon Musknak komoly kihívója például a legnagyobb internetes áruház, az Amazon alapítója, Jeff Bezos. Blue Origin nevű cége elsősorban viszonylag olcsó rakétameghajtó technológiák kidolgozásán fáradozik. Dennis Titóhoz hasonlóan Bezos valamiféle tömegközlekedést vizionál a Mars és a Föld között. Miközben az űrturizmusipar első nagytőkései a költségek lefaragásán dolgoznak, arról egyelőre kevés szó esik, hogy a földi körülményekre optimalizált emberi testben hogyan lehetne megállítani a világűrbeli hatások következményeit. Még ha a védőruhák, Mars-bunkerek segítségével sikerülne is minimálisra csökkenteni a kozmikus sugárzás káros hatásait, további kockázat, hogy a súlytalanságközeli állapotban sorvadásnak indulnak a kevésbé igénybe vett vázizmok, sőt a szív izomzata is. Hamar megkezdődik a csontritkulás, ezért túl sok kalcium kerül a vérbe, ami például vesekövek kialakulásához vezethet.

Más kérdés, hogy az űrturizmus egyelőre nem olcsóbbodik, hanem drágul. Dennis Titónak 2001-ben 20 millió dollárja bánta az ISS-kiruccanást, 2009-ben Guy Laliberté, a Cirque du Soleil artistája már kétszer annyit fizetett hasonló űrkalandjáért.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Balogh Csaba Tech

5 dolog, amit feltétlen meg kell oldanunk, hogy elinduljunk végre a Marsra

A jövőn gondolkodók közül egyre többen vetik fel: fejlődjön bármivé az emberiség a következő pár évszázadban, kíváncsiságunk okán és túlélésünk érdekében le kell telepednünk egy másik bolygón is. Van azonban néhány dolog, amit meg kell oldanunk még az egyre közelebbinek és reálisabbnak tűnő indulás előtt.