Kína bejelentette, hogy jövő hétfőn megalapítja az International Deep Space Exploration Association (IDSEA) nevű nemzetközi társaságot – jelentette a kínai állami média. A szervezet célja, hogy elősegítse a mélyűr kutatására irányuló nemzetközi tudományos együttműködést.
Ötből három marsi kommunikációs műhold is leállhat az amerikai elnök költségcsökkentési tervei miatt, ez pedig súlyosan érintheti a NASA céljait a vörös bolygón – miközben éppen bővíteni kéne ezt a hálózatot.
Ezzel akar szélesebb közönséget elérni az amerikai űrhivatal.
A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tiborral videotelefonált.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére, miután a SpaceX Dragon űrhajója sikeresen összekapcsolódott az ISS-szel.
Egy nappal az Axiom Space Ax-4-küldetésének startja után élőben jelentkezett be Kapu Tibor és három űrhajóstársa a SpaceX Dragon fedélzetéről.
A SpaceX Dragon űrhajója csütörtök hajnalban Magyarország felett is átrepült, a pillanatot pedig sikerült egy fotón megörökíteni.
Szerdán napközben nemcsak az Ax-4 misszió Space X Dragon űrhajója emelkedett magasba, hanem a magyar felhasználók érdeklődése is.
A jövőben már a világűrben is fel lehet majd dolgozni a műholdak által rögzített adatokat – hála egy kvantumszámítógépnek.
Egy műszer hibája miatt nem sikerült az ispace második holdra szállási kísérlete sem, árulta el a cég. Már azt is tudni, mikor tehetnek próbát harmadjára is.
Közreadták az első képeket, melyeket az úttörő Vera Rubin csillagászról elnevezett obszervatórium kamerájával készítettek. A felvételek amellett, hogy káprázatosak, komoly tudományos értéket is képviselnek.
Az emberiség történetének első olyan eszköze lehet a Voyager–1 űrszonda, ami eléri a Földtől az 1 fénynap távolságot.
Példátlan dolgot vitt véghez az Európai Űrügynökség: a Proba-3 űrszondapáros segítségével létrehozott egy mesterséges napfogyatkozást, amit ezentúl akár naponta megismételhet. Ennek pedig komoly tudományos haszna lehet.
A néhai marsi élet fenntartásában is szerepe lehetett annak a vulkánnak, amit most fedeztek fel – de a pontosabb megállapításokhoz haza kéne hozni a Földre néhány mintát. Ez pedig pont most került veszélybe a NASA büdzséjének várható megvágása miatt.
Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű űrszondája a Vénusz segítségével került olyan helyzetbe, hogy megpillanthassa a Nap eldugott részét – a déli pólusát.
Lakat kerül a NASA számos közösségimédia-oldalára, köztük több fontos misszióéra is. Bár ezt igyekeznek racionalizálásként tálalni, a lépéssel épp az a típusú tudománykommunikáció szenvedhet csorbát, amely eddig népszerűvé tette az egyes NASA-missziókat.
A NASA számításai szerint a 2024 YR4 valamikor 2032 végén csapódhat a Hold azon részébe, amit a Földről is látni lehet. Mindez egyrészt igen látványos lesz, másrészt törmeléket is elindíthat a Föld felé.
A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.
Amerikai kutatók számítása szerint legalább 6500 olyan kráter van a Holdon, amelyben van annyi nemesfém, hogy érdemes lenne elkezdeni kibányászni.
Akár a Földre veszélyes, de eddig nem azonosított objektumokat is felfedezhet a hamarosan szolgálatba álló Rubin Obszervatórium. Most egy kutatócsoport számszerűsítette, mekkora jelentősége lehet a minden korábbinál jobb teleszkópnak.
