Különleges kutatást végeztek az amerikai Dél-Karolinai Egyetem tudósai a csernobili atomkatasztrófával kapcsolatban. A szakemberek 2017 óta tanulmányozták az ott élő kutyákat, arra keresve a választ, hogy miként változtatta meg az esemény a DNS-üket – számolt be róla a Gizmodo.

A tudósok több száz, szabadon kóborló kutya DNS-ét vizsgálták meg a katasztrófa 30 kilométeres körzetében. Ez az a zóna, amely a legnagyobb sugárfertőzést szenvedte el.

Bár az említett terület ma is szennyezett, elég biztonságossá vált ahhoz, hogy az emberek egy rövid időre odamerészkedjenek, néhány növény- és állatfaj pedig még meg is erősödött a környéken. Ilyenek például azok a békák, amelyek koromfeketévé változtak a katasztrófa után.

Az egyetem kutatói arra lettek figyelmesek, hogy a területen vadon élő kutyák populációja nyáron megnő, télen viszont drasztikusan csökken, ami minden bizonnyal az erőforrás hiányának köszönhető. A szakemberek ezen állatoknak igyekeznek biztosítani minden orvosi ellátást – oltást, ivartalanítást –, ami arra is lehetőséget adott, hogy a DNS-üket vizsgálják.

Amikor összehasonlították a génállományukat a világ más táján élő kutyákéval, jelentős eltérést találtak. Ez azt mutatja, hogy ezek az állatok – és utódaik – valóban ott élnek már 1986 óta. Az eredményeiket a Science Advances című folyóirat közli majd március folyamán.

Kitaláltak valamit, amivel 24 000 helyett csupán 5 év alatt sugárzásmentes lehet Csernobil

Létezik egy új technológia, ami az első vizsgálatok alapján jelentősen gyorsítja a radioaktív elemek bomlását. Az ötletet, noha még csak teszt jelleggel, de már Csernobilban is bevetették. Működött.

Gabriella Spatola, a tanulmány vezető szerzője szerint a zónán belül is találtak különbséget a kutyák között. „A területen két fő populáció található: azok, amelyek az erőmű ipari területén élnek, és azok, amelyek attól mintegy 15 kilométerre találhatók” – árulta el a szakember.

A két populációban nagyjából 15 családot találtak. Van néhány olyan is, amelynek fajtiszta felmenői vannak – ők leginkább a pásztorkutyák. Mint mondta, azt még nem vizsgálták meg, hogy a sugárzás fizikailag miként változtatta meg az állatokat, de a következő lépés ez lesz majd.

Spatola szerint a kutyapopuláció egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy tanulmányozzák a sugárzás hosszú távú hatását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.