Noha már Magyarországon is megjelent a tigrisszúnyog, a szakemberek egyelőre egyetlen vizsgált példánynál sem tudták kimutatni a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót – mondta Garamszegi László Zsolt biológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, a Szúnyogmonitor program vezető kutatója az intézmény honlapján megjelent interjúban.

A szakember felidézte: mintegy tíz éve három inváziós szúnyogfaj is megjelent hazánkban a nagyjából félszáz őshonos faj mellett. Ezek az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog, melyeket a Szúnyogmonitor programmal is figyelemmel kísérnek.

A három fajt nem szabad egy kalap alá venni, mert már abban is akad eltérés, hogy az ország mely területén fordulnak elő a leginkább. Garamszegi szerint a délnyugati területen „a tigrisszúnyog határozottan jelen van, az északkeleti országrészben viszont kicsi a felbukkanásának valószínűsége az ott uralkodó, számukra kevésbé ideális környezeti tényezők miatt”. A másik két fajhoz nem lehet konkrét tájegységeket kapcsolni, a „szórtabb” megjelenés oka lehet az is, hogy ez a két faj verseng egymással.

Mennyire veszélyes a tigrisszúnyog?

A szakember az interjúban hangsúlyozza: éves szinten több ezer inváziós egyedet gyűjtenek be, de eddig egyetlen példányban sem bukkantak a nyugat-nílusi láz vírusára – az őshonos dalos szúnyog esetében azonban már többször is. Utóbbihoz lehet kapcsolhatók a hazai megbetegedésekért.

„Erre figyelni kell, mert például 2018-ban lezajlott egy több mint 200 embert érintő fertőzési hullám, amelyben sajnos volt néhány halállal végződő eset is. Jelen van tehát egy kórokozó, amelytől tényleg tartani kell, csak éppen azt a jelenlegi ismereteink szerint nem az inváziós, hanem az őshonos fajok terjesztik Magyarországon” – hangsúlyozza Garamszegi László Zsolt.

Arra a kérdésre, hogy egy új faj populációjának erősödése hozhatja-e azt, hogy kórokozó-terjesztővé váljon, úgy felelt: ez a folyamat „nagyon sok lépésből áll”, és sok dolgot kell számításba venni ahhoz, hogy megbecsüljék egy járvány rizikóját.

A nyugat-nílusi láz esetében például a madarak a kórokozó elsődleges gazdái; a folyamatban először egy madarat kell megcsípjen a szúnyog, majd egy embert. A tigrisszúnyog étlapján például többnyire az emlősök szerepelnek, így elég minimális a valószínűsége annak, hogy az embert megfertőzze.

Ahhoz, hogy a szakemberek folyamatosan figyelemmel tudják kísérni a szúnyogok jelentette kockázatot, folyamatos, valós idejű, a szúnyogokra, a madarakra és az emberekre egyaránt kiterjedő monitoring szükséges.

Az inváziós fajok – hangsúlyozz a szakember – olyan kórokozók terjesztésében játszhatnak majd úttörő szerepet, amelyek még nincsenek „bent” Magyarországon. Ezeket azonban a turizmus révén könnyedén behurcolhatják az emberek; a tigrisszúnyog a dengue-, a chikungunya- vagy a Zika-vírus potenciális terjesztője lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.