Balatonring: gigaprojekt vagy megamutyi?

A 35 milliárdos kérdés: a sávolyi presztízsberuházás ügyében vajon mennyit ér az oknyomozó újságírók, a civil szervezetek, Oszkó Péter és Bajnai Gordon szava?

A Magyarországon korábban alig ismert spanyol Sedesa befektetői csoport neve 2006-ban, a kormányzati negyed beruházásaival kapcsolatban bukkant fel először, majd amikor a program meghiúsult, a cég potenciális beruházóként más budapesti ingatlanfejlesztésekre is pályázott. A tőkeerősnek mondott, „nagypályás”’ cégcsoport érdeklődését természetesen a Balaton-régió sem kerülte el. A konzorcium 2007 nyarán a déli parton kívánt beruházni, amit a Suchman Tamás vezette Balatoni Fejlesztési Tanács örömmel fogadott, mert a spanyol cégcsoport közel 130 milliárd forintot kívánt elkölteni a zöldmezős beruházásokra, amelyek finanszírozását részben saját forrásból, részben spanyol tőkére és hitelre támaszkodva akarta megvalósítani.

Spanyol modell a Balaton partján

A befektetők Balatonberény határában golfpályát és falut, Balatonszemesen egy multifunkcionális szórakoztatóközponttal kombinált lóversenypályát terveztek, de nem panaszkodhatott a Kis-Balaton közelében fekvő, 600 lakosú Sávoly sem, ahol a falu határában golfpályát, több termálszállót, valamint 800 üdülő- és lakóépületet is magában foglaló turisztikai központot szándékoztak megépíteni. Mindezt a Sedesa által létrehozott 30 millió eurós törzstőkéjű befektetési konzorcium valósította volna meg, amelynek 1/3-1/3 részvételi arányban a Bancaja bankcsoport és a Ballester építőipari vállalatcsoport is tagja volt.

A Sedesa megjelent Sávolyban Fotó: MTI

A cégcsoport vezetőinek elképzelése azonban a következő hónapokban módosult, s a Balatonring ötletét a világbajnok Talmácsi Gábor sikeres szereplése, illetve a motorversenyek iránt megnövekedett hazai érdeklődés motiválta. A Sedesa – amely a Worldwide Circuit Management (WCM) révén a motorsporttal is szoros kapcsolatokat ápol – az utolsó, valenciai Moto-GP futam után jelentette be, hogy felerészt önerőből, felerészt hitelből Sávoly határában felépít egy világbajnoki futamok rendezésére alkalmas versenypályát, a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával együtt. A helyszínt a cég szakemberei választották ki (a döntésben nyilván nagy szerepe volt az M7-es autópálya és a sármelléki reptér közelségének), s rohamtempóban el is kezdték a beruházás előkészítését.

A Balatonring látványterve

A Sedesa nálunk is a már máshol bevált üzleti modellt követte. A beruházást a Vicente Cotino Escriva által irányított spanyol cégcsoport koordinálja, ám kivitelezésére és üzemeltetésére több helyi kapcsolódású új „projektcéget” is létrehoztak, miközben az érintett önkormányzatoknál, hivataloknál, politikai pártoknál, kormányzati szerveknél, bankoknál a csoport „kijáró” emberei megkezdték a lobbizást a beruházás profitábilissá tétele érdekében.

A sávolyi beruházás esetében a Grupo Milton Management Zrt.-nek (Kovács Bence János) a projekt előkészítésében és menedzselésében volt jelentős szerepe. A mintegy 600 hektárnyi földterület felvásárlását 2007 nyarán – zsebszerződések formájában – a Sedesa-tulajdonú Sávolyi Termálcentrum Kft. ügyvezetője, Kiss Béla és fia nevén bonyolították le, mivel a hatályos földtörvény szerint külföldiek és jogi személyek nem vásárolhatnak termőföldet.

A sávolyi versenypályát a WCM 100 százalékos tulajdonában lévő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. (Mervo József) kezdte el építeni, míg a Balatonring Vagyonkezelő Zrt. – amelyet 25 millió forintos alaptőkével 70-30 százalékos arányban a WCM és a Magyar Turizmus Rt. hozott létre – a pálya üzemeltetésével és a versenyek szervezésével kapcsolatos teendőket látja el.

Miután létrejött a tervezett projekthez kapcsolódó új cégháló, megkezdődtek a tárgyalások a MotoGP jogait birtokló spanyol Dorna Sports képviselőivel is, aminek eredményeként 2008 júliusának közepén aláírták azt a szerződést, amely 2015-ig biztosította a versenyhez fűződő jogokat Magyarországon. A kormány részéről Újhelyi István területfejlesztési államtitkár kapcsolódott be a tárgyalásokba, s a kormányzati ígéretek hatására 2009. szeptember 20-ai dátummal beiktatták a versenynaptárba az első magyar Moto-GP futamot.

Bajnai Gordon Fotó: Stiller Ákos

A sávolyi Balatonring megépítését 2008. július végén Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jelentette be. Az ünnepségen a szeptemberi munkakezdésről és a pálya 2009. augusztusi átadásáról is szó esett. A kormányzati érdeklődést és sietséget az motiválta, hogy a pálya megépítésétől a Balaton-régió turizmusának fellendülését remélték (150-200 ezer plusz vendéggel számoltak), és a szeptemberi versennyel a nyári turistaszezont is meg lehetett volna hosszabbítani. Róna Iván, a Magyar Turizmus Rt. igazgatója azzal is érvelt, hogy a közel kétszáz tévétársaság által 300 millió háztartásba közvetített futam jót tesz az országimázsnak is, mert az országot illetve a Balatont népszerűsítő reklámfilm hatására versenyen kívül is sok vendég érkezik majd hazánkba.

Valószínűleg ezek a meggondolások is szerepet játszottak abban, hogy a magyar kormány a kezdetektől mindent megtett a beruházás érdekében: bár 2008 júniusában az államfő visszaküldte a parlamentnek a Balaton-törvénnyel kapcsolatos indítványokat, 2008 szeptemberében már aláírta a módosított törvényt. Ez lehetővé tette, hogy a pálya helyszínéül kijelölt mezőgazdasági területeket fejlesztési területté minősítsék át, majd ezt követően a beruházást kiemelt nagyberuházássá nyilvánítsák.

Az immár gigaprojektté turbózott beruházás alapkőletételére Bajnai Gordon és Gyenesei István miniszterek közreműködésével, Suchman Tamás és Újhelyi István jelenlétében, 2008. november 8-án került sor, majd elkezdődött a versenypálya tíz hónaposra tervezett építése. Az eredeti elképzelések szerint a projektet ugyan a Sedesa által létrehozott befektetői konzorcium pénzelte volna, de a pénzügyi válság hatására a Bancaja Habitat Bank kivonult a beruházásból, más spanyol bankok pedig nem mutattak hajlandóságot a kockázatvállalásra. A Sedesa képviselői ezért egy 45 millió eurós hitelkérelemmel már az alapkőletételt követően megkeresték a Magyar Fejlesztési Bankot, bízva a hangsúlyos magyar kormányzati szerepvállalás lobbierejében.

Pénzhiány miatt elhalasztva

A beruházók eközben Sávoly csatornahálózatának, illetve szennyvíztisztító telepének a kiépítését is elkezdték, ám már ekkor nyilvánvaló volt, hogy a beígért idegenforgalmi fejlesztéseket el kell halasztani. Sőt, az elhúzódó hitelkérelem és a spanyol befektető nyilvánvaló finanszírozási nehézségei miatt a Balatonring építése sem haladt, így 2009 tavaszára kiderült, hogy a médiában sokat kommunikált őszi futamra nem kerülhet sor. Tavaly márciusban a Balatonring Zrt. kérte is, hogy a Nemzetközi Motorsportszövetség módosítsa a sávolyi futam időpontját (a Magyar Nagydíjat törölték a versenynaptárból, s áttették 2010 tavaszára).

Megkezdődött az épitkezés Fotó: MTI

Nem verték nagydobra, ám ekkor még az is kétséges volt, hogy egyáltalán sor kerülhet-e a versenypálya megépítésére, mert a MFB-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A bank illetékesei ugyanis „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” arra a következtetésre jutottak, hogy a hitel megítélése csak állami készfizető kezesség esetén lehetséges. Ám, hogy tisztán lássanak, 2009 nyarán megbízták a KPMG pénzügyi minősítő intézetet a projekt átvilágításával, független értékelésével.

A beruházó azonban nem várt az MFB-vel folytatott tárgyalások végkifejletére és a minősítő cég véleményére. Feltehetőleg a nem hivatalos ígéretekre alapozva, 2009. július végén a hitel felvételéhez szükséges 30 százalékos önerőből, 5,3 milliárd forintból megkezdte a beruházás kivitelezését a földmunkákkal. Ezzel lépéskényszerbe hozta a kormányt, mert ha a 2010-es versenyt is el kellett volna halasztani, az nemzetközi botrányt és jelentős presztízsveszteséget jelentett volna az országra nézve.

Az indulással kapcsolatos sajtótájékoztatón (amelyen a Sedesa nem képviseltette magát) a „projekt mentoraiként” bemutatott Suchman Tamás és Ujhelyi István, akkor már a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke, arra a kérdésre, hogy mi történik, ha mégsem lesz megállapodás a 45 millió eurós hitelről, nem válaszoltak. A „tárgyalások jó ütemben és sikeresen haladnak”- állította Suchman, aki augusztusra várta a hitelkérelem elfogadását. Újhelyi ugyanakkor megemlítette, hogy a válság miatt a beruházónak át kellett alakítania a pénzügyi terveit, mivel a banki ügyletek szigorúbbá váltak.