Fagyasztott hússal ütlegelték a fosztogató romák az egyik rimaszombati élelmiszerüzlet vezetőjét, Tőketerebesen pedig a rendőrséget is be kellett vetni a lázadozók ellen. Országszerte terjed a szociális juttatások megnyírbálása miatt kialakult roma éhséglázadás. De veszélybe kerülhet-e a szlovák „gazdasági csoda”?

Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter azt javasolta a helyi polgármesternek, hogy próbáljon közmunkát adni 100 munkanélkülinek is a faluban, hogy némileg megnyugodjanak a romák. A törvény szerint az önkormányzat hivatalosan csak március elsejétől és legfeljebb 50 személynek adhatott volna ilyen feladatokat, de a miniszter szerint ettől most el kell tekinteni - írja az Új szó. A szlovákiai magyar nyelvű napilap szerint Rimaszombatban egy élelmiszerboltot húsz roma rohamozott meg egyszerre, s míg egyesek kosarakba pakolták az élelmiszert, néhányan a hűtőpultból kiszedett áruval fizetés nélkül akartak távozni. Amikor a bolt vezetője kérte hogy fizessenek, egyikük fagyasztott hússal megütötte.

A szociális segélyek kurtítása nyomán kitört roma elégedetlenség, úgy tűnik, Diószeget, a Galántai járásban levő kisvárost is elérte. Múlt héten a helyi romatelep lakói közül többen is felkeresték a városi hivatalt és azt követelték, hogy adjanak nekik segélyt, mert nincs miből megélniük. „Egyikük azt is mondta, hogy már szervezkednek, és meg fogják támadni az egyik üzletet” - tudta meg az Új Szó Szabó Antal polgármestertől.

Az elszegényedett, egyes területeken 90 százalékban munkanélküli romák a kemény rendőri fellépés ellenére televíziós kamerák előtt mondják el, hogy egyéb választás híján a jövőben is fosztogatással próbálnak majd élelemhez jutni, bár tudják, hogy ez törvényellenes - tudósít az MTI.

Jaroslav Spišiak, az országos rendőrfőkapitány első helyettese szerint olyan romák is bekapcsolódtak a fosztogatásokba, akik előzőleg is betörésekből, lopásokból éltek. A bolti fosztogatások miatt több helyen be kellett vetni a különleges alakulatokat is. Hétfőn 3-400 roma gyűlt össze a szlovákiai Tőketerebesen, ahonnan rendbontás miatt a rendőrség kiszorította a tömeget - írja az Új szó. A rendőröket előbb gyerekek, aztán felnőttek dobálták meg. A romák beszámolói szerint a rendőrök hangbombákkal riogatták őket, könnygázt és vízágyúkat is használtak.

Rudolf Schuster államfő a történtekre reagálva szóvivőjén keresztül jelezte: kedd reggel felszólítja a kormányt, hogy sürgősen tegyen valamit a legszegényebb rétegek szociális gondjainak megoldására, mert az országban a helyzet radikalizálódik. Megszólalt az ügyben a szélsőséges magyar-és romaellenes kirohanásairól hírhedt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egykori elnöke, aki a karhatalmi erők bevetésében, irgalom nélküli bánásmódban, valamit a roma nők terhességének szabályozásában, és rendkívüli állapot kihirdetésében látja a megoldást. A belügyminiszter és védelmi miniszter kezdeményezésére Dzurinda a kormányfő kedd estére összehívta a kabinetjét. A napireden az szerepel, hogy nagyobb rendőri erők és a hadsereg bevetésével erősítik meg a hatszáz roma település felügyeletét.

Az új szlovák „gazdasági csoda”, amely a szociális juttatások, a rokkantsági nyugdíj és az öregségi nyugdíj szigorúbb feltételekhez kötésén alapul, tetemesen mérsékelte a szlovák költségvetés kiadásait, hozzájárult a szlovák korona erősödéséhez, a jelentős külföldi működőtőke beáramláshoz, a szlovák államkötvények kelendőbbé válásához és ahhoz, hogy Szlovákiát a nemzetközi hitelminősítő cégek magasabb kategóriába sorolták - tette hozzá a szlovákiai lap.

Ivan Miklos szlovák miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter január elsejével radikális adóreformot hirdetett meg; bevezette a 19 százalékos egységes adókulcsot, ezt vetik ki a profitokra, a személyi jövedelmekre, függetlenül azok nagyságától, sőt az áfa is egységesen 19 százalék lett. Tavaly ugyanilyen drasztikus intézkedéssorozattal reformálták meg az egészségügyet, az oktatást és a nyugdíjrendszert. Felemelték a nyugdíjkorhatárt 62 évre (60 volt a férfiaknál és 58 a nőknél), kötelezték az újonnan munkába állókat, hogy nyugdíj-hozzájárulásuk 50 százalékát magánpénztárakba fizessék be, átalakították a kórházak finanszírozási rendszerét, a helyi önigazgatásokra testálták az iskolák finanszírozását.

Miklos sokkterápiája nyomán egyre nő az elégedetlenség. Nőnek a jövedelemkülönbségek, az amúgy is alacsony, egy főre jutó havi 250 eurós átlagjövedelem (65 000 forint) alig egyharmada jut a szegény keleti területekre. Egy most készült felmérés szerint a szlovákok 80 százaléka attól tart, hogy az ország rossz irányba halad. Nem csoda, hogy alig egy hónap leforgása alatt 600 000 aláírás gyűlt össze a szakszervezetek hívó szavára; követelik, hogy írjanak ki népszavazást, aminek eredményeként a választások előrehozását kényszerítenék ki.