Iván Gábor, aki Kiss Tibort váltotta a képviselet élén, közölte, hogy e hónaptól tavasz végéig nagyjából negyven fővel növelik a létszámot, így a magyar elnökség idején mintegy 190-en lesznek, többségükben diplomaták, és körülbelül 70 főt tesz majd ki az adminisztratív, kisegítő személyzet.
Eredetileg 211 főben húzták meg a felső határt, de akkor még azzal az eshetőséggel is kellett számolni, hogy nem lép életbe az uniót megreformáló Lisszaboni Szerződés. A szerződést azonban végül ratifikálták, és annak értelmében megerősödött az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő - a brit Catherine Ashton - jogköre, így a félévente változó soros elnöklő országnak kevesebb kül- és biztonságpolitikai feladatot kell ellátnia.
A több ezer fős uniós külügyi szolgálat létrehozásának előkészítését Ashton irányításával már megkezdte az a munkacsoport, amelyben szerepet kap a most elnöklő Spanyolország, a spanyolokat követő Belgium, valamint az elnökségi trió harmadik tagja, Magyarország képviselője is.
A magyar állandó képviselet eddigi épületében egyébként már nem fér el mindenki, így többen átköltöznek egy közeli irodaházba, amelyet kifejezetten a magyar elnökség ellátásának céljára újítottak fel.
A "felkészülési üzemmódot" a képviseletvezető - a külügyminisztérium eddigi szakállamtitkára - úgy érti, hogy a Brüsszelben dolgozó magyar diplomaták, miközben továbbra is a magyar érdekeket képviselik, olyan szemmel is nézik az uniós munkacsoportok tanácskozásait, hogy milyen sajátos kihívásokkal jár az elnöklés, az ülések vezetése és a munkaanyagok előkészítése a 27 uniós tagállam kormányát összefogó Tanácsban.
Iván Gábor beszámolt arról is, hogy Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének - ezt a tisztséget szintén a Lisszaboni Szerződés teremtette meg - a magyar Martinusz Zoltán lett a helyettes kabinetfőnöke. Martinusz korábban magyar NATO-nagykövet volt, majd az EU eddigi kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Javier Solanának a főtitkárságán dolgozott a nyugat-balkáni ügyek igazgatójaként.
