Rövid előkészítés után augusztus 1-én „bemerészkedett” Magyar Péter Erdélybe és Marosvásárhelyre látogatott, hűen ahhoz, ami május végi, nagyváradi látogatásakor elhangzott. Orbán Viktor tihanyi beszéde után, amelyben a magyar miniszterelnök a magyarellenes George Simion államelnöki jelöltségét támogatta, Magyar Péter szolidaritási menetet indított Budapestről a Partiumba. Bár az akció az erdélyi magyarok támogatásáért született, a menet csupán pár kilométert haladt Románia területén, Nagyváradig. A Tisza Párt elnöke ott találkozott székelyföldi, bánáti és erdélyi résztvevőkkel, de már akkor többen jelezték, akkor kapna valós képet az erdélyi viszonyokról, ha Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy valamelyik székelyföldi terepen is tájékozódna.
Így aztán, egy héttel Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után az erdélyi Tisza Szigetek meghívására Nagyadorjánba látogatott Magyar az idén először megrendezett Közösségi Párbeszéd táborba. A helyszín kedvelt és népszerű a fiatalok között, itt tartják augusztus második felében alternatív, közösségi kezdeményezésként létrejött Mumush fesztivált és művészeti tábort. Messze nincs olyan kiépített infrastruktúra itt, mint Tusnádfürdőn, de táborozásra alkalmas a tágas, erdővel körülvett füves tér. Húsz perc autóútra található Marosvásárhelytől és közel van a katasztrófa sújtotta parajdi övezethez is.
Bár Magyar Péter májusban még úgy nyilatkozott, csak az őszi tervei között szerepel egy kolozsvári látogatás, úgy tűnik, a kampány felgyorsultával fontosnak tartották a gyors erdélyi megjelenést. A tábor programját azon a héten tették közzé, amikor a tusnádfürdői rendezvény is elkezdődött, majd július legvégén jelentették be, hogy nem csak a magyarországi Tisza aktivisták, önkéntesek de Magyar Péter is a Tisza Szigetek erdélyi rendezvényére látogat.
A látogatásra meglehetős figyelem irányult Székelyföldön: a hangulatot gondosan előkészítette az elmúlt időszakban a Megafon mintájára Transzilván néven létrehozott platform. A hírverésbe a július végétől aktív erdélyi digitális polgári körök is bekapcsolódtak. Úgy tűnt, több tiltakozást is szerveznek Magyar Péter tervezett erdélyi látogatásának idejére. Ennek ellenére a Tisza-turné békésen kezdődött. Marosvásárhelyen Magyar Pétert Markó Béla volt RMDSZ-elnök fogadta hivatalában, akitől Kós Károly-emlékplakettet kapott ajándékba.
Magyar Péter Markó Béla hivatalában
Facebook / Magyar Péter
Majd az egyik legnagyobb és legismertebb erdélyi közgyűjtemény, a Teleki téka munkatársai látták vendégül Magyart, aki a téka szomszédságában megkoszorúzta a Bolyaiak szobrát és ellátogatott marosvásárhelyi református temetőbe is. Itt Sütő András sírját koszorúzta meg, majd bejelentette: a Legyél a változás egyesület ötmillió forinttal támogatja az 1990-es márciusi zavargások áldozatának emlékművét. A Sütő-szoborra vonatkozó tervek 2009 óta újra és újra napirendre kerülnek Marosvásárhelyen, de eddig (a pénzhiány és a politika akarat hiánya miatt) sorra kudarcot vallottak az ilyen irányú kezdeményezések.
A Marosvásárhely belvárosában tartott sétát, a koszorúzást, a Teleki tékában tett látogatást szinte folyamatosan közvetítette a tucatnyi Tisza-aktivista társaságában megjelenő Magyar, pontosan követni lehetett az útját – az előre beharangozott tiltakozásoknak ennek ellenére nyoma sem volt. A Teleki téka előtt az egyik helyi taxitársaság munkatársa kiabált csak a látogatókra, majd a református temető felé sétálók után hajtott autóval. „Geci! Éljen Orbán Viktor! Geci!” – ismételgette a nyitott ablakokon keresztül a férfi, aki a temető bejáratánál (ott, ahol pár hete maga Orbán Viktor kampányolt) sem hagyta abba az obszcén kiabálást. A járókelők megütközve figyelték, de semmilyen szóváltásra nem került sor. Néhány héttel korábban George Simion hívei masíroztak végig megütközést és félelmet keltve Marosvásárhely utcáin, a helyiek elővigyázatosan és gyanakodva figyelnek minden politikai demonstrációt, a többség sietve hagyja el a helyszínt – bármi történjen is.
Augusztus 2-án Parajdon és Nagyadorjánban folytatódott Magyar Péter hivatalos útja, a jelek arra utaltak, hogy a Marosvásárhelyen tapasztalt béke és nyugalom nem tart ki. Két, az adorjáni tábor szervezésében is dolgozó erdélyi Tisza-aktivista erőszakos, fenyegető üzeneteket kapott röviddel a látogatás előtt. Egyikőjüket 170-szer hívta fel egy fenyegető egyetlen éjszaka alatt, és ugyanennyi idő alatt 130 üzenetet küldött. Erőszakkal fenyegette meg és arra igyekezett rábírni az áldozatokat, hagyjanak fel a Tisza erdélyi támogatásával. Mindkét érintett feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrök pedig ki is szálltak, eljárást indítottak. „Nagyon korrektek voltak a rendőrök” – meséli az egyik, neve elhallgatását kérő érintett, akit meglepett, milyen gyorsan reagált a román hatóság.
Magyar Péter EP-képviselőként engedélyt kapott a lezárt parajdi bánya bevezető szakaszának látogatására, azok az újságírók, akik jelezték részvételüket, szintén a politikussal tarthattak. Csendőri felvezetéssel lehetett megközelíteni a katasztrófa sújtotta területet, ahonnan hetek óta kitelepítették az ott élő lakókat.
Magyar Péter sajtótájékoztatót ígért a helyszínen, ezt azonban az engedély nélkül zárt területre belépő Császár Attila zavarta meg. Az MTVA munkatársa nem a parajdi bánya helyzetéről, nem a katasztrófa elhárításról, nem a székelyföldi tartózkodásáról kérdezte Magyar, hanem arról, mit gondol arról, hogy volt felesége, Varga Judit „képződménynek” nevezte. Magyar arra hivatkozva, hogy „propagandasajtónak” nem nyilatkozik, megtagadta a választ, majd heves szóváltás alakult ki a bányalátogatást engedélyeztető Lukács Csaba és Császár között. A Magyar Hang lapigazgatója megpróbálta megakadályozni, hogy az MTVA munkatársa engedély nélkül felvételt készíthessen. Végül Császárt a helyszínt biztosító csendőrök kikísérték a lezárt területről.
A parajdi sajtótájékoztatón szó a HVG kérdésére Magyar elmondta, EP-képviselőként nem dolgozik a bánya ügyén, mert nem tagja a környezetvédelmi bizottságnak, és ez amúgy is az RMDSZ-es képviselők (Winkler Gyula és Vincze Loránt) dolga, de a Tisza támogatja majd, ha érvénybe akarják léptetni az európai katasztrófavédelmi mechanizmust, illetve kormányerőként igyekeznek majd együttműködni a román kormánnyal a térség revitalizációjáért.
Különösebben sem idő, sem lehetőség nem volt elmerülni a szakmai kérdésekben – Magyar Péter és Tarr Zoltán beléphetett a bányába, az újságírók azonban ide már nem követhették őket, majd lejárt a terület látogatására biztosított idő. A különítményt kísérő csendőrök közölték, hogy Parajdon demonstrálók gyülekeznek, és nincsenek arra felkészülve, hogy biztosítsák a terepet. Az elővigyázatosságnak oka van, néhány héttel korábban jelentős tömeg gyűlt össze, hogy a bányavállalat vezetése és a katasztrófa politikai felelősei ellen tiltakozzanak.
Felesleges volt a csendőrök aggodalma, a korábbi tömegnek és tiltakozásnak nyoma sem volt. Az a Vadhajtások oldaláról ismert férfi jelent meg, aki korábban halállal fenyegette meg Magyar Pétert („hozzon tekenyőt a beleinek”, ha Erdélybe látogat), és pár helyi szimpatizánssal közösen élőztek a bánya falu felőli főbejáratánál.
Magyar Péter végül szóváltás és atrocitás nélkül elhagyta Parajdot, miután ötmillió forintos gyorssegélyt ígért a helyieknek, és arra buzdított mindenkit, ha teheti, látogasson a térségbe, segítse a székelyföldi turizmust.
Nagyadorjánban újabb konfliktus várta a Tisza elnökét. Közvetlenül a tábor mellett nagy teljesítményű hangszórókkal, búgó motorokkal autós-motoros társaság jelent meg. Szünet nélkül bömbölt a zene, olyan hangzavart keltettek, hogy félő volt: a délutánra tervezett előadásokat sem lehet megtartani. Végül a csendőrség szállt ki, a hangoskodók hosszas egyezkedés és a helyszínen kirótt bírság után elhagyták a helyszínt. A helyi polgármester úgy nyilatkozott, csak „aratóünnepet” tartottak a munkások – a térségben a hivatalos aratóünnepségek azonban július 20-án lezajlottak.
Az MTVA-s incidens, a tábor mellett hangoskodó motorosok után a Közösségi párbeszéd helyszínét a szervezők lezárták, és nem engedték be a maszol.ro, a Székelyhon illetve a román közmédia munkatársait sem. Utólag félreértésre hivatkoztak, elnézést kértek az érintettektől, akiket arra kérték, jöjjenek vissza – az újságírók azonban elutasították ezt a gesztust.
Ilyen feszült hangulatban, módosított helyszínnel vette kezdetét a román-magyar kerekasztal (a szervezők meg akarták akadályozni, hogy újabb hangoskodással lehetetlenítsék el az egyeztetést). Rendkívül ismert erdélyi kutatók, közéleti személyiségek vettek részt a kerekasztal beszélgetésen: Smaranda Enache jogvédő, a román-magyar együttműködés egyik legnépszerűbb szószólója, Tudor Duica a regionalista-transzilvanista mozgalmak képviselője, és Sabin Gherman újságíró – de a román-magyar kormányközi kapcsolatok jövőjéről végül a rosszul hangosított és ötletszerűen szervezett egyeztetésen nem esett szó A meghívottak voltak azok, akik a rendszerváltás után a tusnádfürdői tábor szervezésében is részt vettek, és akik kikoptak a nyári egyetemről, mióta az csak a Fidesz házirendezvényeként működik.
Újra lehet-e gondolni az egykori tusnáfürdői román-magyar programot? – ez volt az egyik legfontosabb téma, de Sabin Gherman szükségét érezte hangsúlyozni: nem lehet Budapestet kritizálni, miközben Erdélybe importálják a budapesti politika hibáit – például akkor, amikor a Tisza Párt nagyadorjáni táborából kizárják a sajtót.
Magyar Péter a Bolyaik szobránál Marosvásárhelyen
Facebook / Magyar Péter
Magyar Péter nem vett részt a román-magyar kerekasztalon, Sabin Gherman kritikájára nem is reagált (bár a Transtelexnek adott interjúban hibának nevezte a kitiltást, és hangsúlyozta, ő beengedte volna az újságírókat), de újabb Facebook-közvetítéssel beszédet mondott a magyar-magyar megbékélés és az átláthatóbb, korrupciómentesebb határon túli támogatáspolitika esélyeiről. Végül a magyarországi vidékjárás további programját ismertetve távozott Adorjánból, azzal, hogy jövőre itt, vagy valahol máshol ugyancsak találkoznak az erdélyiekkel, „remélhetőleg megváltozott körülmények között”.
A kétnapos erdélyi Tisza kampány viszonylagos békjét a román csendőrség állandó jelenléte biztosította. Tulajdonképpen erdélyi magyarok sem a Tisza rendezvényén sem a Tisza ellenes provokációkon nem vettek részt tömegesen. Az adorjáni tábort a magyarországi látogatók, erdélyi magyar egyetemisták, és egyetemi oktatók népesítették be, körülbelül annyian voltak egy-egy szakmai rendezvényen, ahányan a tusnádfürdői szabadegyetem előadásait is látogatják. A valódi, érdemi, szakmai egyeztetésre néhány tucat ember kíváncsi – pártpolitikától, helyszíntől függetlenül.
Az érdemi párbeszédet az is ellehetetlenítette, hogy bárhova ment Magyar, mindenhol megjelent a magyarországi propagandasajtó egy-egy képviselője, drónokkal, kamerákkal felszerelkezve, provokációra készen. A felületes nézelődő számára fel sem tűnt, hogy Erdélyben járunk: a magyarországi kormánykritikus sajtó és a propaganda emberei tartották egymásra a kamerákat, filmezték egymást. Az erdélyi kampány a magyarországi kampány kihelyezett epizódjaként robbant be magyarországi szereplőkkel, magyarországi témákkal és magyarországi nézőkkel, és a virtuális térben folytatott vérremenő, szidalmakkal teli szócsatákkal. (Utóbbiba tömegesen,csatlakoztak be erdélyiek is – kommentelőként nem riadtak vissza a durva hozzászólásoktól.)
Az egyetlen valóban erdélyi szereplőkkel zajló, igazán helyi hangulatú jelenet az volt, amikor Kéri László, a Közösségi Párbeszéd meghívottja táborzáráskor próbálta elhagyni a helyszínt. A falusi úton, sötétben botorkáló Kérit üldözőbe vette az egész nap helyszínen tartózkodó Császár Attila. Az MTVA riportere hol a nagyadorjáni faluvégi kukoricásban, hol a gyümölcsfák takarásában állította fel a kameráját tiszás interjúalanyra lesve. A Tisza önkéntesei szó szerint testükkel próbálták védeni az idős meghívottat, Császár azonban a bokrok mögül ugrott elé. A „bozótharcban” felverték a susnyásban menedéket kereső nyulakat, rókákat – a szürkületben látni lehetett, hogy népes és riadt állatsereglet menekül a dulakodó állami médiás és a kiutat kereső ellenzéki politológus elől.
