Lavrov elmondta, hogy a (NATO-vezetésű) nemzetközi biztonsági erő afganisztáni jelenlétét (ISAF) ENSZ biztonsági tanácsi határozat szabja meg, s az ISAF megbízatása nagyon egyértelmű. "Mindenki érti, hogy a (biztonsági erő) kivonásakor az afgán kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy fenntartsa a rendet és a jog uralmát, valamint arra, hogy szembenézzen az ország minden biztonsági problémájával" - hangsúlyozta.

"Jogunkban áll kérni, hogy ennek a megbízatásnak - amelyhez mi hozzájárulunk - szerezzenek érvényt, mielőtt véget ér a művelet" - tette hozzá.

Jóllehet az ISAF létszáma jelenleg eléri a 130 ezer főt, a NATO-csapatok tízéves afganisztáni jelenlét alatt sem tudták felszámolni a vallási fanatikus muzulmán tálibok kormányellenes felkelését. A NATO szeretné elkerülni, hogy elsüllyedjen a háború mocsarában, ezért úgy döntött, hogy 2014 végéig kivonja harcoló alakulatait Afganisztánból. Az észak-atlanti szövetség folytatja az afgán fegyveres erők kiképzését, hogy a NATO-katonák távozása után a kezükbe adhassa országuk sorsát.

Az Egyesült Államok közben viszont tárgyalásokat folytat Afganisztánnal arról, hogy egy hosszú távú partnerségi megállapodás keretében 2014 után állandó amerikai támaszpontokat tartana fenn az ázsiai országban.

Lavrov ezt nyilatkozatában furcsállotta, mondván: ha katonai jelenlétre van szükség, folytatni kell az ENSZ BT által adott megbízatás végrehajtását. "Ha nem akarják teljesíteni a megbízatást, vagy úgy gondolják, hogy már eleget tettek neki, mégis támaszpontokat szeretnének létesíteni vagy megtartani, azt nem tartom nagyon logikusnak" - jegyezte meg az orosz külügyminiszter.