A hosszúra nyúlt tárgyaláson a németek szigorú ütemtervet követeltek diplomáciai értesülések szerint. Ezzel szemben álltak a franciák elképzelései a finanszírozásról és a felügyelet alá vonandó bankok számáról, melyet más déli tagállamok által támogattak. Angela Merkel azonban nem engedett. Az előző csúcson megállapodott időpontra, jövő év elejére el kell fogadni a közös felügyelet jogszabályi kereteit, melyeknek az idén decemberi csúcsra részleteiben is el kell készülniük. A létrejövő testület aztán valamikor a jövő év folyamán lép működésbe a csúcstalálkozó dokumentuma szerint.

A bankunió legfontosabb részének tekintett kereskedelmi bank-felügyelet az Európai Központi Bank (EKB) kezébe kerül. Az EKB-nek jogosítványa lesz az eurózóna bármely bankjánál beavatkozni. Arról már az előző júniusi EU-csúcson megállapodás jött létre, hogy cserébe az EU válságalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlenül nyújthat segítséget a pénzintézeteknek.

Az időzítés nem csak a pénzpiacok felé küldött üzenet miatt fontos, hanem mert csak akkor válik lehetővé az eurózóna bankjainak közvetlen feltőkésítése, amikor az új bankfelügyelet működésbe lép. Ez jelenleg a spanyol bankok miatt a legégetőbb kérdés.

Miközben azonban a franciákkal az élen a déliek a mielőbbi működésbe hozását követelték az új rendszernek, Merkel kitartott azon elve mellett, hogy a költségvetési fegyelemnek a tagállamokban elsőbbséget kell éveznie. A német kancellárt ezúttal a gazdasági érvek mellett politikaiak is motiválták. Merkel ugyanis nem bánná, ha a (német) tőke európai bankokba pumpálása csak a 2013 őszi német választások után indulna meg. Németország vezetője azt is kiemelte, hogy az év végi EU-csúcson menetrendet fogadnak el a közös valutát használó térség gazdasági integrációjának további mélyítésére.

Honnan szereznének 1600 közgazdászt?

A most kötött politikai megállapodás ellenére a hvg.hu-nak nyilatkozó európai bizottsági forrás szerint komoly kihívások várnak a következő hónapokban az eurózóna pénzügyminisztereire. Úgy kell ugyanis egyensúlyt teremteniük a nemzeti bankfelügyeletek és a létrejövő uniós bankfelügyeleti hatóság között, hogy hatékonyan ellenőrzésük alatt tudják tartani az eurózóna 6000 pénzintézetét. Lapunknak nyilatkozó diplomáciai források szerint ehhez mindenképpen a felelősség egy részét a nemzeti felügyeleteknél kell tartani, különben az EKB-nak 1600 új banki szakértőre lenne szüksége. Utóbbi nem csak azért lehetetlen, mert esély sincs ennyi elemző közgazdászt felvenni, de azért sem, mert az EKB-ban meglévő központi banki szakértelem és az újonnan fejlesztendő kereskedelmi banki szaktudás közé nem lehet egyenlőséget tenni.

Merkel ragaszkodott a szigorú ütemtervhez

AP / Yves Logghe

A csúcs második napjának reggelén a francia elnök, Francois Hollande riportereknek azt mondta, “megvolt az akarat, hogy progresszív módon állítsuk fel az új felügyeleti mechanizmust, mindezt jó időzítéssel” - utalt a 10 órán át tartó ülés végkimenetelére.  Az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy nyilatkozatában hangsúlyozta, mind a 27 vezető jóváhagyta az új jogi keretek elfogadását és ezzel az EKB bankfelügyeletté bővítését a nemzeti felügyeletekkel konzultálás joga mellett. 

Az eurózónán kívüli országok számára legkényesebb kérdés eldöntését azonban későbbre halasztották a vezetők. Továbbra sem világos ugyanis, hogy a felügyelethez önként csatlakozó, nem eurót használó országok hogyan lesznek képviselve a döntések során. A hvg.hu diplomáciai forrásokból úgy tudja, a döntés halogatása különösen azok után nem vet jó fényt Brüsszelre, hogy az Európai Bizottság felügyeletre vonatkozó múlt havi javaslata gyakorlatilag leplezetlenül kizárólag az eurózóna 17 államára és Nagy Britanniára szabta a tervezetet. Az pedig teljességgel figyelmen kívül hagyta a közös valutát nem használó többi tagállam szempontjait.  Jól érzékelteti a sajtó által Donald Tusk lengyel miniszterelnök interpretálásában megismert van Rompuy vicc a megállapodás ellenére a politikusok előtt álló feladatok nagyságát: a tanácselnök a tárgyalóasztalnál ugyanis megjegyezte, habár jövőre teljes gőzzel működnie kell a megállapodás szerint az új hatóságnak, szerinte a felügyelet teljes értékű működésének idejére már nem ő lesz a Tanács elnöke.

Damoklész kardjaként függ az EU felett a spanyol gazdaság helyzetének ügye, annak ellenére, hogy péntek reggel a felügyelet hírére fél éves mélypontra jutottak a spanyol és olasz államkötvények kamatai. Igaz régóta először a mostani csúcs nem a pénzpiacok fokozott nyomása alatt zajlott, miután az EKB múlt hónapban korlátlan kötvényvásárlási programot hirdetett. Spanyolország kisegítése kapcsán Jean-Claude Juncker eurócsoport elnök azt mondta, arról a pénzügyminiszterek a következő hetekben dönthetnek.

Továbbra is napirenden lesz az a Merkel-vízió is, mely az európai tranzakciós adóbevételek felhasználására speciális projektek finanszírozását veti fel. Végül továbbra is nyomják a németek az eurózóna külön költségvetésének létrehozását a jelenlegi EU-s büdzsén felül. A “fiskális kapacitásnak” becézett javaslat szkeptikusai többek közt a hollandok, finnek és az osztrákok.

Orbán: az eurózóna megerősítése magyar érdek

Orbán Viktor szerint a mostani csúcs célja  annak demonstrálása volt, hogy komolyan gondolja az Unió a teljes, banki-, költségvetési- és gazdasági-integrációra vonatkozó törekvéseit. Ezen belül a tárgyalóasztal körül “a legtöbb energia a bankunió megvitatására ment el”. A miniszterelnök szerint országunk érdeke az eurózóna megerősítése, “mindannyian ebben vagyunk érdekeltek”. Mivel azonban a bankunióról szóló döntéseknek hatása van ránk nézve is, a kormány azt szeretné ha nyílt, átlátható, az EU-s intézményeket meg nem kerülő megoldások születnének. Olyanokat, amelyek nem hozzák a zónán kívülieket rosszabb helyzetbe és nem veszélyeztetik a belső piac egységét.

Orbán szerint a pénzügyi szektor megerősítése magyar érdek is

AP / Remy de la Mauviniere

Magyarország ezért azon az állásponton van, hogy a közös valutát nem használók eldönthessék, csatlakoznak-e, vagy kívül akarnak maradni a bankunión. Emellett Orbán arra is kitért, azt javasolja hogy egy az eurózónára formálódó pénzügyi védőbástyához hasonlót hozzanak létre a nem eurózónán kívüli országok is. S ugyan érvelése szerint ebben egyetértés van a Visegrádi négyek közt is, de ezt sajtóértesülések szerint Lengyelország nem osztja.

Végül fontos gyakorlati kérdésnek nevezte Orbán hazánk szempontjából az anya- és leánybankok problémáját. Szerinte olyan megoldást kell találni az utóbbiak megóvására,
amely nem vezet a leányvállalatok fiókká alakításához és ezáltal tőkekivonáshoz.