szerző:

Egy nem hivatalos feljegyzés szerint 400 ezer menekült kitoloncolásával számolnak a németek. Arányaiban a menekültválság előtt is ugyanígy dolgozott a német bevándorlási hivatal.

A német kormány azzal számol, hogy az év végéig 400 ezer menedékjogi kérelmet utasít el a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) – írta hétvégi számában a Die Welt című lap.

A konzervatív újság szerint a kormányzó jobboldali CDU–CSU-pártszövetség parlamenti frakciójának vezető költségvetési szakpolitikusa azt írta képviselőtársainak egy nem nyilvános feljegyzésben, hogy a szövetségi kormány az idei évtől fejenként 670 euró támogatást nyújt a hazatoloncolások költségeire a menedékkérők ellátásáért, illetve az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelős tartományoknak, és 2016-ra 268 millió eurót különített el erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a kormány 400 ezer elutasított menedékkérővel számol, de tartalékol pénzt arra az esetre is, ha még több embert toloncolnak ki a tartományok – áll Eckhardt Rehberg levelében.

A Die Welt szerint reálisnak tűnik a kormány becslése az utóbbi évek adatait tekintve, amelyek azt mutatják, hogy nagyjából minden harmadik menedékjogi kérelmet fogadják el, és tavaly több mint egymillió menedéket kereső ember érkezett Németországba. Pontos számuk nem ismert, mert még mindig nem regisztráltak mindenkit, és több százezren még nem adták be menedékjogi kérelmüket, a BAMF-nál feltorlódott ügyhátralék pedig elérte a 660 ezret.

A BAMF becslése szerint amennyiben az idén 500 ezren érkeznek, a hivatal nyárra utolérheti magát, ledolgozhatja az hátralékot és minden új kérelmet rövid idő alatt elbírálhat, mint a menekültválság előtti időkben.

A Németországot hazatoloncolás révén vagy önként elhagyó menedékkérők száma 2015-ben megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, így tavaly év eleje óta már nagyjából 50 ezren távoztak az országból. Sokan már a menedékjogi kérelem beadása előtt "visszafordulnak, ha világosan jelzik nekik, hogy nincs esélyük a sikerre".

A kormány tárgyalásokat kezdett Törökországgal és más államokkal az úgynevezett harmadik országból érkezett menekültek visszafogadásáról, ami azt jelenti, hogy a német bíróságokon elítélt menekülteket nem a hazájukba toloncolják vissza, ha ez például polgárháború miatt nem lehetséges, hanem abba az országba, amelyből beléptek az EU területére.