Miért nem lehetett hamarabb lépni? Miért kellett eltelnie ennyi időnek ahhoz, hogy az áldozatok védelmet kapjanak? Miért nincs még mindig egyértelmű garancia arra, hogy hasonló eset többé nem fordul elő? Pontosan azért, ami ezt a rendszert létrehozta: Böjte Csaba nemzeti szentté lett, őt kritizálni pedig tabu. Vélemény.
Helyet kell csinálni a Völner-ügyben is eljáró, de a kormányalakítás után „kicsontozott” Nemzeti Védelmi Szolgálat embereinek – ez állhat a Nemzeti Nyomozó Irodán belüli vezetőváltás mögött.
Boris Johnson a jellemhibái miatt kényszerülhet lemondásra. Szijjártó Péter-interjú a CNN-en. Tihanyban szaporodnak a Porschék, Bentley-k és Range Roverek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az infláció alapvetően rossz – azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben, hát ebben legalább egyetérthetünk politikai véleményektől függetlenül. Csakhogy ez sem így van. Mert ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy egy ilyen drágulásnak sem csak vesztesei lehetnek.
Ha Putyin a nukleáris ütőkártyára mutogat, Amerikának figyelmeztetnie kell arra: az orosz fél súlyos veszteségnek néz elébe egy nukleáris reakció esetén, és egy atomháborúnak nem lennének nyertesei. Lapszemle.
Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.
Nem volt elég a koronavírus és a majomhimlő, sajnos újabb járványok fenyegetnek. A Duma Aktuál humoristái egy meglehetősen furcsa esetből indulnak ki, melynek következtében egy román orvos a kukásautó vezetőfülkéjében barikádozta el magát. De mi köze ennek a Pre-Covidhoz, az e-rollerrel terjedő Lime-kórhoz, a gaboni hígnyavalyához és a herefenéhez? 14 halálos veszély egy csapásra.
Meglepő ténnyel szembesültek Norvégiában: az országos egészségügyi rendszerből származó adatok szerint a bevándorló anyák gyermekeinél átlagon felüli az autizmus kockázata.
A családról szóló közbeszéd – legyen szó akár politikáról, akár kutatásokról, akár a médiáról – általában a házasságra és a szülőségre fókuszál, miközben a szülők és a gyerekek életében is részt vesznek olyanok, akik idővel, energiával, példamutatással, pénzzel, és ami talán a legfontosabb: szeretettel hozzájárulnak a családi rendszer működtetéséhez – és ehhez nem feltétlenül kell saját gyerekkel kivenniük a részüket a demográfiai növekedésből.
Komoly munkaerőpiaci válság érlelődik Magyarországon. Három fő összetevője: a cégekre nehezedő bérnyomás, a magas fluktuáció és a most már minden szektorban jelentkező munkaerőhiány.
Az Országos Széchényi Könyvtár megközelítése nehézkes, az olvasási szokások megváltoztak, a kutatásokat és a kutatókat pedig mintha nem akarná kiszolgálni az intézmény. Működését jellemzi, hogy minden személyes látogatás akár több mint 100 ezer forintjába kerül az államnak.
A tomajmonostorai óvodabuszban felejtett kislány életét ez sem mentette volna meg, de sok más gyereken segíthet, ha az autós gyereküléseket riasztóval szerelik föl.
A nyugati nehézfegyverek már nemcsak a harcok miatt sürgősek Ukrajnának. Vita az európai szélsőjobbosok között. Hongkong sorsa intő példa a demokrácia törékenységére. Válogatás a világlapok írásaiból.
30 éve, 1992 nyarán indult el az a folyamat, ami aztán Csehszlovákia 1993. január 1-ei kettéváláshoz vezetett. Az évfordulón a szlovák köztelevízió egy asztalhoz ültette a szétválást levezénylő Václav Klaus volt cseh és Vladimír Mečiar volt szlovák miniszterelnököt. A beszélgetés meglehetősen szürreálisra sikerült.
Elfogták a Highland Park-i lövöldözés gyanúsítottját, törvényes volt a januári tanársztrájk, elfogyott az új honvédelmi miniszter regimentje. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Ami az éghajlatváltozás elleni politikát illeti, az amerikai ellenzék politikája leginkább az olyan tekintélyelvű kormányokat idézi, mint a magyar és a lengyel, viszont nem sok hasonlóságot mutat a hasonló jobbközép pártok irányvonalával. Így értékeli a New York Timesban megjelenő blogjában Paul Krugman.
A Jobbik új elnöke pártját keresztény, jobbközép, nemzeti-konzervatív alakulatként képzeli el, de nem ideológiát, hanem gyakorlati megoldásokat akar kínálni a szavazóknak, erről a hvg360-nak adott interjúban beszélt. Elődjével, Jakab Péterrel – aki jelenleg frakcióvezető – már beszélt arról, miként működhetnek együtt úgy, hogy a Jobbik elkerülje az SZDSZ-esedés rémét. Azt mondja, nincs visszatérés a radikalizmushoz, nem sírja vissza azokat a jobbikosokat, akik most a Mi Hazánkkal vannak. Szerinte a parlament még mindig jogállami keret, ahol van értelme a politizálásnak. Elismeri, hogy 2014-ben, a Krím elcsatolását tévesen ítélték meg: "vakok voltunk, és arányt tévesztettünk". Szörnyű, súlyos és szégyellni való dologként értékeli, amikor évekkel ezelőtt a zsidók listázását sürgette, de azt mondja, azóta bizonyította, hogy nem antiszemita.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Az Egyesült Államokban egyre radikálisabb döntéseket hoz a legfelső bíróság, például megsemmisítette az abortuszt legalizáló 1973-as határozatot, és látni kell, hogy a testület többségét alkotó szélsőséges bírák részét alkotják annak a gondosan kidolgozott tervnek, amelynek célja, hogy az USA elnyomó rendszer legyen. Erre figyelmeztet Soros György a Project Syndicate-en közzétett elemzésben, az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napján.