Afganisztáni vallási elöljárók egy csoportja szent háborúval fenyegette meg az Egyesült Államokat, követelve, adják ki iszlám bíróságoknak a Koránt megszentségtelenítő guantánamói vallatókat. Az északkelet-afganisztáni Badahsán tartomány háromszáz vallási személyisége által közzétett nyilatkozat felhívja George Bush amerikai elnököt, járjon el egyenesen az ügyben és három napon belül adja át valamely iszlám államnak a tetteseket. Arra az esetre, ha nem teljesítik követeléseiket, az aláírók dzsihádot (szent háborút) helyeztek kilátásba.
MTI
A Newsweek múlt heti cikke szerint egy vizsgálat kiderítette, hogy a Kubában lévő amerikai katonai börtönben, ahol szinte kizárólag muzulmán vallású foglyokat őriznek, a vallatók a mellékhelyiségekben helyezték el az iszlám szent könyvét, sőt az is előfordult, hogy lehúzták a vécén.
Az ügy az elmúlt héten szerte Afganisztánban és több más iszlám országban is jelentős tiltakozást váltott ki. Az amerikai hatóságok hangsúlyozták, ilyesmit soha nem fognak eltűrni és közölték, hogy kivizsgálják a Newsweekben megírtakat.
Egyes afgán elemzők szerint az Amerika-ellenes muszlim tiltakozásokat ugyan a Newsweek cikke váltotta ki, ám egyre növekvő ellenérzés tapasztalható Afganisztánban az ott állomásoztatott amerikai csapatok ellen; az Egyesült Államok vezetésével 18 300 fős koalíciós haderő tartózkodik az országban.
A külföldi csapatok 2001 októberében vonultak be az országba: a megdöntött tálib rendszer harcosai és az al-Kaida elleni küzdelem jegyében vannak ott.
Közben még folyik az a magas rangú amerikai katonai vizsgálat, amelyet a guantánamói foglyokkal szembeni embertelen bánásmóddal kapcsolatos vádak miatt indítottak el. Jelenleg több mint 500 foglyot őriznek a támaszponton, többségüket Afganisztánban fogták el az invázió után.
A büntetővámokkal belépődíjat szed a világ legnagyobb piacára Donald Trump, ami kettős kockázatot hordoz: emelkedhet az infláció az USA-ban, és az ország nyomás alá helyezett partnerei szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építhetnek egymással. Kérdés, hogy a világkereskedelem átformálása tartós, vagy csak az elnök mandátuma idejére szól.
