Az antioxidánsokkal végzett alapos kísérletek egyike sem igazolta, hogy a laboratóriumi sejttenyészetekben látványos eredményeket produkáló anyagok az emberi szervezetben is hatásosak, sőt, ellenkezőleg, szinte az összes máig forgalomban lévő antioxidánsról kiderült, hogy nem csak hatástalan, hanem káros is lehet.
MTI
Egészséges forrás © sxc.hu |
Az 1950-es években vették észre először, hogy a szívrohamtól a szélütésig, a ráktól a cukorbajig vagy az idegrendszeri degenerációs betegségekig sokat összefüggésbe lehet hozni a szervezetbe kerülő, erősen oxidáló anyagok, a "szabad gyökök" romboló hatásával. A szervezetbe jutó tápanyag 99 százaléka tökéletesen elég, vagyis oxidálódik, de 1 százaléknál ez csak félig sikerül, s a félig oxidálódott, kémiailag igen aktív anyagok károsítják az élő szervezetet. A növények maguk termelnek védekezésként antioxidánsokat, s erre épült az a hipotézis, amely szerint a növényi antioxidánsok fogyasztása jót tesz az egészségnek. A legismertebb antioxidánsok az E vitamin (tocopherol), a C-vitamin és a növényi eredetű polifenolok (közéjük tartoznak a flavonoidok is), illetve a karotinoidok ( pl. béta karotin és likopén).
Az 1990-es években megsokasodtak az antioxidánsokkal végzett laboratóriumi és a klinikai kísérletek. A kémcsőben szinte valamennyi hatóanyag jól vizsgázott, az emberekről gyűjtött statisztikák viszont negatív eredményt hoztak.
Az első nagy felmérést 1992-ben szervezte az amerikai központi rákkutató intézet. Ebben 18 ezer, tüdőrák kockázatnak kitett, dohányos, vagy aszbeszttal dolgozó embert követtek hat éven át. A résztvevők felének béta karotint adtak. A kísérletet a negyedik év után lefújták, mert kiderült, hogy a karotint fogyasztók között 28 százalékkal magasabb volt a tüdőrák előfordulása, és a halálozási rátájuk is 17 százalékkal magasabb volt. Kedvezőtlen eredményeket hozott a többi antioxidánssal végzett kutatások túlnyomó többsége is. Az étrendkiegészítők hatástalansága ellenére változatlanul igaz, hogy a több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó emberek egészségesebbek.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
