A gyerekek többsége úgy gondolja, megtalálná a helyét a technológia és a természettudományok világában. Abban viszont már országonként, vagy inkább kultúránként, nagy különbség van, hogy valaki az űrbe vágyik vagy csak a YouTube-ra.
Már csak a nyolcvanas évek hollywoodi kliséje a papírdobozokból rakétát építő, űrhajóst játszó gyermek képe: a mai amerikai kiskamaszok inkább az interneten képzelik el a jövőjüket. Ez az egyik tanulsága a Lego megbízásából a Harris Poll kutatócég által készített felmérésnek, melyben idén nyáron háromezer 8–12 éves gyereket kérdeztek meg arról, mi szeretne lenni felnőttként.
Az online kutatás demográfiai mutatók alapján súlyozott eredménye szerint a gyerekek 86 százalékát érdekli az űrkutatás, és hasonlóan sokan szeretnének többet tudni a témáról. A kínai kisgyerekek közül szinte mindegyik (95 százalék) vállalná az űrutazást is, míg az amerikaiak és a britek esetében a korosztályos arány csak kétharmad körül mozog. Utóbbi adatokból már sejthető, hogy hiába érdekel szinte minden alsó tagozatost az űrkutatás, hivatásszerűen már egyáltalán nem mindegyikük szeretné űzni.
A kérdőívben hármat lehetett megjelölni az öt felnőttkori álommunka – asztronauta, zenész, profi sportoló, tanár, youtuber/vlogger – közül. Miközben Kínában a gyerekek 56 százaléka képzeli el szívesen magát űrhajósként, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban mindössze 11 százalékos az ilyenek aránya. Az angolszász gyerekek az öt felkínált lehetőség közül minden más pozícióban szívesebben látnák magukat. Legtöbben – 29, illetve 30 százalékuk – szó szerint látni szeretné magát: a YouTube-on, videósként. A kínaiaknál viszont éppen ez állt az utolsó helyen, ott mindössze a gyerekek 18 százaléka szeretne hivatásos netceleb lenni.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
Még lakat sincs a kapun.
Az irániak most Izrael közepét támadták, Haifa volt a fő célpont.
