Egy előadásában úgy fogalmazott: nem tisztázott, hogy mi az egészséges koleszterinszint, a legjobb az lenne, ha az LDL koleszterinszintünk egy egészséges csecsemő értékeivel egyezne meg, ami átlagosan 1,0 millimol/liter. Miért kell ennyire alacsonyan tartani a koleszterinszintet?
Annál az értéknél, amit évekkel ezelőtt még egészségesnek gondoltunk, valószínűleg alacsonyabban van, ami a hosszú távú egészségünk szempontjából ideális. Korábban azt mondtuk, hogy egy egészséges húszéves fiatalnál az az optimális, ha 5,2 mmol/l az összkoleszterinszintje, előtte pedig az volt a szakmai álláspont, hogy ez az érték 6,5 mmol/l. Ahogy egyre többet tudunk meg a koleszterinnek az érelmeszesedésben játszott szerepéről, úgy csúszik lejjebb a határérték. Ennek az is oka, hogy egyre hatékonyabb koleszterincsökkentő gyógyszerek állnak rendelkezésre, és a vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy minél jobban csökkentjük a koleszterinszintet, annál kisebb a szív- és érrendszeri események kockázata. Régen veszélyesnek gondolták az orvosok az alacsony koleszterinszintet, de valójában ennek csak előnye van, egészségkárosító hatással nem jár.
Tisztában vannak ezzel a háziorvosok is?
Sajnos a háziorvosoknak csak egy része jár rendszeresen ilyen irányú továbbképzésre. Zavaró tényező az is, hogy a laborok a koleszterinre gyakran eltérő referenciatartományokat adnak meg, amit nem mindegyik intézmény frissít a legújabb szakmai irányelvek szerint, így a magasabb érték is normálisnak tűnik a háziorvos és a betegek számára.
Magyarországon minden második halálesetért valamilyen szív- és érrendszeri betegég felelős. Ezek mögött mindig ott van a koleszterin okozta érelmeszesedés, érszűkület?
Vannak kivételek, például a szívritmuszavar vagy egyéb veleszületett, a keringést és a szívet érintő betegségek, de az esetek túlnyomó többségében igen, a magas koleszterinszint és az emiatt kialakuló korai érelmeszesedés vezet végül halálhoz.
Mi történik ilyenkor a szervezetben? Előfordul, hogy az első tünet már a szívinfarktus?
A magas koleszterinszintnek hosszú évekig semmilyen érezhető tünete nincsen – ezért nevezik csendes gyilkosnak az érelmeszesedést. Ez egy évekig, évtizedekig tartó, lassú folyamat: a vérben keringő koleszterin bejut az érfalba, ahol gyulladást, majd mészlerakódást okoz. Az érfalak elmeszesedését sok tényező befolyásolja és gyorsítja, ilyen például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Egy ponton túl olyan mértékben épül át az érfal, hogy beszűkül az ütőér lumene, és így lecsökken az adott szerv vérellátása.

Bizonyos esetekben az érfalon képződött elmeszesedett plakk megreped, és vérrög képződik, ami hirtelen elzárja az adott ütőeret, így a mögöttes területek oxigénhiány miatt elhalnak. Ezt nevezik infarktusnak, ami lehet a szívben, az agyban – ez a stroke –, a vesében, a bélben vagy a lépben. Egyszerűen megfogalmazva az infarktus oxigénhiányos szervi elhalást jelent, aminek sajnos nem feltétlenül van előzetes tünete, s ha hirtelen elzáródnak az erek, az azonnali halálhoz is vezethet. Sokan akkor tudják meg, hogy érelmeszesedésük van, amikor már nagy a baj. Rendszeres orvosi ellenőrzésekkel, célzott diagnosztikai eszközökkel, például EKG-vizsgálatokkal azonban nyomon lehet követni ezt a folyamatot, és időben meg lehet akadályozni az infarktus kialakulását.
Az életkor előrehaladtával jellemzően a koleszterinszint is emelkedik, függetlenül attól, hogy valaki egészségesen él, vagy sem. A nőket miért érinti jobban ez a probléma?