Megnyílt Budapesten a türk nyelvcsaládhoz tartozó néhány állam alkotta Türk Tanács európai képviselete, s ezzel Magyarország komoly lépést tett a felé, hogy a szervezetben kapott megfigyelői státusát hamarosan teljes jogú tagságra cserélje fel. Már csak az a kérdés, hogy ez miért lenne jó: a magyar nyelv – Orbán Viktor legnagyobb sajnálatára – nem türk, ezek az országok távol vannak Közép-Európától, s a külkereskedelmi forgalom számai sem túl meggyőzők. Talán az lehet az összekötő kapocs, hogy a tanács tagjai – Kazahsztán, Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán ás Üzbegisztán – Magyarországhoz hasonlóan az illiberalizmusra esküsznek.
Már a Türk Tanácshoz – hivatalosan a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsához – való közeledés is a magyar tudóstársadalom által vaskos tévedésnek tartott feltételezésen alapul, azon, hogy a magyar nyelv rokonságban áll a türk nyelvekkel, s a nemzet is türk eredetű. „Mint Önök is tudják, mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk.
Ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban.
Mi mindig is figyelemmel követtük a türk identitású országok együttműködését, mi vagyunk Önök között a legnyugatabbra költözött nép, amely a kereszténységet is felvette. Mi tehát egy Nyugaton élő keresztény nép vagyunk, amely a hun-türk eredet alapján áll, a magyarok magukat Attila késői leszármazottjaként tartják számon”
