Az ingatlanpiac csak akkor pöröghet tovább, ha nagy béremelések lesznek

Márton Szilárd

6 perc

2020.01.13. 14:20

2020.01.13. 18:18

Az ingatlanosok azzal ijesztgettek, hogy az áfanövekedés megdrágítja a lakásokat, de ez nagy valószínűséggel nem lesz így. Az ingatlanlufi kidurranni látszik, mert a lakásvásárláshoz a lakosságnak nincs elég pénze, és a hitelfelvételt is háromszor meggondolja.

Az elmúlt 4 évben a magyar ingatlanárak lényegesen felülteljesítették az európai átlagár-növekedést, az árak a hosszú távú magyar lakásárindex átlagától is eltértek, ami 2007 eleje óta mérve 104,59 százalékpont volt (2007 eleje óta állnak rendelkezésre KSH-adatok). Az átlagártól való hasonló mértékű eltérésekkel gyakrabban találkozunk a részvény-, deviza- és kötvénypiacokon.

Minden esetben és minden piacon az árak végül visszatérnek a hosszú távú átlagukhoz.

Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az árak nem emelkedhetnek tovább, viszont nagy valószínűséget ad egy korrekciónak,

vagy legalább is egy konszolidációnak, hisz ehhez hasonló áremelkedés még a legnépszerűbb technológiai cégek részvényeinél sem volt anélkül fenntartható, hogy a fundamentumok ne javuljanak. Márpedig a magyar lakásárakat eddig fűtő erős reálgazdasági fundamentumok már nem javulnak olyan mértékben, mint korábban.

A GDP továbbra is nő, a bérek is, de a növekedés üteme lassul, ez néhány hónapos késéssel ugyan, de átgyűrűzik majd a lakáspiacra is. A gazdasági lassulás jeleit a magyar üzleti és fogyasztói bizalmi indexek is jól mutatják.

A bérnövekedés lassulása:

KSH / Datastream

Budapesten beköszöntött az „ingatlanárazási lufi” korszaka. Ha a bérek nem nőnek erőteljesebben vagy az ingatlanárak nem mérséklődnek, tovább szűkül azon munkavállalók köre, akik megvehetnek maguknak egy lakást.

Persze nem csak lakhatási céllal vesznek lakásokat, hanem befektetésként is, e mellett most is több dolog szól: