Kémelhárítás kémek nélkül: átlátszó fedősztorival figyeli kritikusait az Orbán-kormány

A titkosszolgálatok érdekelték a legkevésbé Orbán Viktort, amikor 2010-ben a Fidesz első embereként immár másodszor alakíthatott kormányt. A miniszterelnök sosem bízott a szolgálatokban, különösen a ma már Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) nevezett, de egykoron Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) néven futó szervezetben. Ha rajta múlt volna, beszántotta és sóval hintette volna fel ezt a szervezetet – állítják azok a politikusok, akik anno Orbán környezetében voltak –, de nem így alakult: jött Pintér Sándor belügyminiszter és a kezébe vette az irányítást, egyúttal kiszorította a titkosszolgálat területéről azokat a fideszes szakpolitikusokat, elsősorban Kövér Lászlót, akiknek rálátása volt erre a világra. Így lett az külföldi kémek és ügynökök elhárításáért is felelős titkosszolgálat Pintér territóriuma.

A belügyminiszter azonban ahelyett, hogy megerősítette volna az időközben Alkotmányvédelmi Hivatalnak átkeresztelt szervezetet, inkább kicsontozta azt. A korábban az AH alá tartozó terrorelhárítást elcsaklizta a Terrorelhárítási Központ (TEK), és ugyancsak az AH kárára izmosodott meg az a Nemzeti Védelmi Szolgálat is, aminek az élére Pintér az egyik bizalmi emberét, egykori rendőr kollégáját, Bolcsik Zoltánt tette meg. A katonai titkosszolgálatok és polgári hírszerzés kivételével tehát már Orbán Viktor királyságának korai kezdetén Pintér Sándor felügyelete alá kerültek ezek a szervek, így a nemrég kirobbant Pegasus-ügyben leginkább tőle, a belügyminisztertől kaphatnának választ azok az ellenzéki politikusok, akik arra kíváncsiak: milyen alapon figyelték meg állami szervek tényfeltáró újságírók, a kormánnyal szemben kritikus üzletemberek vagy éppen értelmiségiek, politikai aktivisták teljes kommunikációját? De ezekre a kérdésekre egyelőre nem kap senki választ, mert az elmúlt években a kétharmados többséget élvező kormánypárt a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is lenullázta.

• Béna kacsák egy háborgó tengerben

A nemzetbiztonsági bizottságnak lenne a feladata a titkosszolgálatok parlamenti kontrollja, de ez a kontroll ma már csak papíron létezik, a valóságban nem.

Dátumra pontosan meg lehet mondani, hogy a Fidesz mikor lehetetlenítette el, tette nevetségessé ezt a testületet: négy évvel ezelőtt, 2017. április 10-én

az akkor még az LMP színeiben politizáló Szél Bernadett bizottsági tag arra lett volna kíváncsi, hogy miért az orosz Yandex nevű céget vonta be a kormány a nemzeti konzultáció adatainak feldolgozásához. Azt a Yandexet, amelyről évekkel korábban kiderült, hogy adatokat osztott meg az orosz titkosszolgálattal – például olyanok személyes adatait, akik a cég Paypal-szerű szolgáltatásán keresztül támogattak egy orosz ellenzéki bloggert. A kormány által üzemeltetett nemzeti konzultációs honlapba beépített yandexes kód magyar állampolgárok adatait továbbította orosz szerverre, noha ez ellentmondott az adatvédelmi szabályoknak.

A bizottsági ülésen Szél Bernadett először a katonai titkosszolgálatokat kérdezte, de nem kapott választ a kérdéseire, mondván, az a belügyre tartozik. Amikor pedig az ellenzéki politikus az AH akkori, azóta már lemondott vezetőjétől akart válaszokat kapni, a bizottság alelnöke, a fideszes Németh Szilárd a párttársaival együtt elhagyta a termet. Ezzel az ülés véget ért, a titkosszolgálati vezetők pedig úgy távoztak a képviselői irodaházból, hogy egyetlen kérdésre sem kellett válaszolniuk. A testületnek ugyanis hiába van ellenzéki elnöke, ha a többséget alkotó kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, akkor azt határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni. Tehát eleve összehívni sem sok értelme van a kormánypárti politikusok részvétele nélkül.