Szeretettel Brüsszelből: Belgiumban mégis maradnak az atomerőművek a háború miatt
5 perc
2022.03.22. 11:30
A belga háztartási és ipari energiafogyasztók, a nukleáris iparban érdekeltek most egyaránt fellélegezhetnek. A belga munkavállalók pedig ünnepelhetnek, hamarosan törvényben mondják ki, hogy nemet mondhatnak főnöküknek – na, persze nem mindig.
Az Ukrajnában zajló véres háború és a koronavírus-járvány sok politikust alapvető dolgok újragondolására kényszerített Európa nyugati felén is. Belgiumban például olyan, eddig érinthetetlennek tartott szent tehenekhez nyúlt hozzá az elmúlt hetekben Alexander De Croo miniszterelnök kormánya, mint a nukleáris erőműveinek jövője és a munka törvénykönyve.
A háború kapcsán üstökös sebeséggel emelkedő energiaárak és az energiabiztonság látványos megkérdőjeleződése alig három hónappal az ország nukleáris erőműveinek 2025-ös, végleges leállításáról kötött koalíciós megállapodás után arra kényszerítette a brüsszeli kormányt, hogy 180 fokos politikai fordulatát hajtson végre.
Szeretettel Brüsszelből: A belga kormány rezsit csökkent
Belgiumban is elszálltak az energiaárak, noha több más országtól eltérően kevésbé van kitéve az orosz-ukrán konfliktus okozta gázszállítási bizonytalanságnak. Az árrobbanással leginkább érintett háztartások és vállalkozások állami segítségre számíthatnak.
A miniszterek tanácsának március 18-i ülése után a kormányfő bejelentette, hogy a belga nukleáris erőművek mégsem állnak le három év múlva, hanem egészen 2035-ig szolgálatban maradnak. De Croo miniszterelnök az „elkövetkező évek bizonytalanságával” és az ország energiafüggetlenségének biztosításával indokolta a váratlan döntést.