Nem ez volt a kormány eredetileg kommunikált koncepciója, de az Európai Bizottság kérésére október 13-én hatályba lépett törvény kihúzta azt a rendelkezést, ami engedélyezte, hogy a politikai felsővezetők "másodállásban" kuratóriumi tagok legyenek. Az összeférhetetlenségi szabályok minisztereket, államtitkárokat és a miniszterelnök politikai igazgatóját is érintik, a legtöbbjük esetében Orbán Viktornak kellene vizsgálatot kezdeményeznie. Kérdés, hogy jogalkotási hibáról van szó, vagy tényleg ennyire kell a kormánynak az uniós pénz.
Minden eddiginél kényelmetlenebb helyzetbe lavírozta magát nagy igyekezetében a magyar kormány, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak, és jöjjön már az uniós pénz. Az elfogadott törvény alapján úgy tűnik, hogy az eddigi kormányzati kommunikációval ellentétben mégis távozniuk kell a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból a minisztereknek, az államtitkároknak és még Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának is - már persze ha nem módosítanak (újra) a szövegen.
Ahogy már korábban megírtuk, a brüsszeli testület szeptemberben jelentette be, hogy a jogállamisági eljárás keretein belül 3000 milliárd forint EU-forrás felfüggesztését javasolja Magyarországgal szemben, mert túl nagy kockázatnak látja a korrupciót. A tagállamok képviselőiből álló Tanács december 19-ig dönti el, hogy a magyar kormány megfelelően teljesítette-e azt a 17 vállalást, amivel talán megúszhatja a pénzek elvesztését.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár.
Egyes értesülések szerint az illető telefonján kiskorúakról készült fotókat is talált a rendőrség.
