Még radikálisabb lesz az újraéledő szélsőjobb, miután a Fidesz lenyúlta korábbi témáit

A hatósági vegzálások és az egyre apadó mondanivaló miatt a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követő években szűkült a szélsőjobboldal bázisa. Az eltűnés okát a saját szervezetét, a Pax Hungarica Mozgalmat 2017-ben feloszlató Domokos Endre János egy, a mandiner.hu-nak adott interjúban abban látta, hogy „ha ugyanazt mondjuk, amit mindig is mondtunk, tíz vagy húsz évvel ezelőtt, arra ma mindenhol azt sütik rá, hogy fideszes vagy”.

A hungaristák legfőbb témáit, amelyeket a korábban a szélsőjobboldalon politizáló Jobbik vitt be a demokratikus térbe, egyszerűen kisajátították Orbánék. A bevándorlásellenesség, az euroszkepticizmus, a Soros-kampány, a nacionalizmus, az állam mindenhatóságának tisztelete ma már nem csak a szélsőjobb eszköztárában szerepel.

Orbán fajelméletével közelebb jutott a Huxithoz, mint korábban bármikor

Előrelátó képességének komoly korlátai vannak - ismerte be Orbán Viktor, aki háromévi kényszerű távollét után tért vissza Tusnádfürdőre, és azon nyomban megjósolta a nyugati civilizáció 2030-ban bekövetkező összeomlását. Ettől még mihamarabb keblére ölelné az Európai Uniót.

A nyilas korszak, a náci ideológia viszont ad még muníciót a hungaristáknak – Domokos is máig Szálasi-hívőnek vallja magát –, s ehhez kapcsolódóan a demokratikus keretek elutasítása és az erőszak kultusza az, ami a szélsőjobboldal táborába vonz egyes embereket.

Hogy pontosan mekkora ez a tábor, azt nehéz megítélni. Az e kör szélén tanyázó Mi Hazánk Mozgalomnak sikerült parlamenti mandátumokat is szereznie: ők úgy szélsőségesek, hogy a párt köreiben a kifejezett nyilas- vagy náciszimpátia nem jelenik meg. A demokratikus játékszabályokat elfogadják, mégis ezer szálon kapcsolódnak a szélsőjobboldali szcénához.

Kifejezetten jó kapcsolatokat ápolnak a Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László alapította Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal (HVIM), s megvannak a kapcsolataik a még attól is jobbra álló Betyársereggel is.