HVG: Gyakorlatilag egy újabb űrverseny kellős közepén vagyunk, erre a magyar felsőoktatás is reagált. Majdnem minden egyetem érintett abban a konzorciumban, ami az űrrel kapcsolatos szakembergárda kialakítását tűzte ki célul. Mit tanulhatnak a magyar fiatalok a UniSpace-képzéseken?
Bartóki-Gönczy Balázs: Tény, hogy már rég nem csak pár nagyhatalom presztízsharcáról van szó, hiszen több mint 90 állam jutott már ki a világűrbe. A magántőke is megjelent, annyira, hogy annak nagyságrendje a duplája az összeurópai űrköltségvetésnek. Komoly ipar épült az űrtevékenységre. Egyrészt arra, amit fönt a világűrben csinál az ember, másrészt arra, amit a fejlesztések a földi életnek jelentenek. Mindkét területen van keresnivalója a magyar szakembereknek, vállalatoknak. Egy űrhajó, akár harmincezer alkatrészből is állhat, itt alapvetően megjelenhetnek (és vannak is) magyar beszállítók.
A másik oldalon pedig ott van a GPS, a meteorológia, a globális internetszolgáltatás stb. Ez már most is mintegy 350 milliárd dolláros piac, pár év múlva ez megháromszorozódhat. Ki kell alakítani a szabályozást, kiegészítve a mára sok szempontból elégtelen nemzetközi jogi normákat.
A verseny természetesen egy sor biztonsági kérdést is felvet,
a technológiai fejlődés újabb és újabb feszültségeket generálhatnak. Van egy csomó olyan dolog, ami miatt érdemes az űrrel foglalkozni nem csak tudományos, hanem oktatási szinten is. Hiszen mindezt meg kell érteni, fel kell készülni ezekre a kihívásokra, szakemberekre van szükség. Erre szolgál a UniSpace program.
Zábori Balázs űrmérnök: "Amikor az ember meglátja a bolygóját a világűrből, megváltoztatja a gondolkozását"
33 évesen a magyar űrkutatás meghatározó alakja Zábori Balázs, a következő magyar űrhajóst kiválasztó program vezetője. Szerinte Magyarországnak sem luxus az űrszektorra költeni, mert aki most ebbe fektet, az világgazdasági szereplő lesz a jövőben. HVG-portré.
