Már csaknem ezer éve eldőlt, hol fogják szombaton brit királlyá koronázni III. Károlyt
Hagyományt teremtett 1066-ban a westminsteri apátságbeli koronázással Anglia első normann királya, Hódító Vilmos, aki hadvezérként vakmerő, országszervezőként következetes volt. A koronázási ceremóniákat bakik és balhék is emlékezetessé tették.
Sorrendben a 40. uralkodó lesz III. Károly – és a 29. királyné a második felesége, Kamilla –, akinek a fejére helyezik a westminsteri apátságban a koronát azóta, hogy ez történt 1066-ban I. (Hódító) Vilmossal.
Csaknem egy évezred alatt minden uralkodót az 1200-as évek közepén, III. Henrik idején újjáépített londoni egyházi épületben koronáztak meg, amely azért kapta a westminsteri nevet, hogy megkülönböztessék a „keleti templomtól” (east minster), a mai Szent Pál-székesegyház elődjétől.
Két kivétel azért akadt, akinek nem került a fejére korona.