2024-ben kétmilliárd ember járulhat az urnákhoz: mit befolyásol a mesterséges intelligencia?

Ön az ellenzék vezető politikusa 2023 decemberében. A 2024 februárjában esedékes választások közeledtével beszédet intézne a lakossághoz, de éppen börtönben van. Mit tesz?

A nem egyszerű szöveges feladat megoldása Imran Khanra, illetve az általa alapított Pakisztáni Mozgalom az Igazságért (PTI) nevű párt kommunikációs csapatára várt. Sikerült: december közepén a 71 éves volt miniszterelnök perceken át beszélt az ország népéhez. Vagyis nem ő, hanem a klónja: Khan papírra vetette legfontosabb gondolatait, és azok az ügyvédei útján jutottak ki a börtönből. Ezután beszédírói a politikus retorikai stílusához igazították a mondandóját, melyet végül az amerikai ElevenLabs cég mesterséges intelligenciára (MI) támaszkodó hanggenerátorával olvastattak föl.

Az anyag készítői nem árultak zsákbamacskát, a legfontosabb közösségi csatornákon bemutatott – Khan korábbi kampányszerepléseinek képeivel illusztrált – videó közben többször is feltűnik a tájékoztatás: a néző a politikus MI által generált hangján hallja az ő gondolatait. A regnáló pakisztáni kormány mindent megtett azért, hogy a felvétel ne jusson el a lakossághoz, az internetes forgalomkorlátozásokat globálisan figyelő NetBlocks szerint az országban december 17-én azonnal elérhetetlenné tették a közösségi médiát, másnapra mégis 4,5 millió megtekintésig jutott a Facebookon, YouTube-on és X-en (Twitteren) közzétett anyag.

Az ilyen léptékű internetkorlátozás jól mutatja a – hasonlóval már korábban is próbálkozó – pakisztáni vezetés hozzáállását az ellenzéki szólásszabadság kérdéséhez. Így érthető, hogy a demokratikusabban gondolkodó elemzők miért tartják leleményesnek Khan mesterséges intelligenciás megoldását. Ám az ötlet megítélésével érdemes óvatosnak lenni. A maghasadás is „leleményes”, ha atomreaktorban alkalmazzák, de atombomba esetében már kevesen használnák rá ezt a jelzőt. Pontosan ugyanez a helyzet a deepfake technológiával is: most éppen a szólásszabadságot segítette, de évek óta rémképként szerepel a politikai kommunikációs hírekben.