Futbolia – A 45 éves HVG címlapjairól is leolvasható, hogy a magyar foci a politika játékszere

Tavaszi gólcsúcs – ez a cím kiáltott a Nemzeti Sport 1979. június 7-ei számának címlapján, aznap, amikor a Heti Világgazdaság első száma megjelent. Az NB I. gólesőt hozó 31. fordulójában az Újpesti Dózsa biztos győzelmet aratott Székesfehérváron a Videoton ellen. A pályán Törőcsik András táncolt, Fekete László két gólt szerzett, és tizenegyest érően buktatták, s a büntetőt Fazekas László értékesítette. Három fordulóval később a lila-fehérek megszerezték az egymást követő hetedik bajnoki címüket is.

A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályába járó Orbán Viktor ekkor az első osztályban éppen bent maradt Székesfehérvári MÁV Előre ificsapatában focizott. Saját bevallása szerint nagyon szeretett játszani, de nem volt megáldva különösebb labdarúgó-tálentummal, amit a rá jellemző konoksággal pótolt. Heti négy edzése volt, sokat kellett melóznia, hogy bekerüljön a keretbe. Orbán még 1993 végén is addigi élete legjobb négy évének nevezte azt az időszakot, amikor a Takarodó úti pályára járt. Abban az időben hivatásos futballista vagy sportriporter akart lenni. A focihoz kötődik az utolsó olyan alkalom is, amikor a „hagyományos” nevelési elveket követő apja elverte, miután 17 évesen, egy budapesti focimeccsről hazatérve, a fehérvári vasútállomás előtt leszakított egy szál virágot, amiért a rendőr felírta.

Alighanem 16 éves középiskolásként is azzal kezdte a napját, hogy elolvasta a Népsportot, ahogy ma, miniszterelnökként is ezt teszi a jogutód Nemzeti Sporttal. Közben eltelt 45 év, s 2010 óta Orbán nemcsak az úgynevezett nemzeti együttműködés rendszerét építette fel, hanem Futboliát is, amelynek abszolút uralkodója. A fiktív ország Keleti Márton 1956 nyarán forgatott, A csodacsatár című filmjében szerepel, aminek november 8-án lett volna a bemutatója, de a történelmi események miatt elmaradt. A cenzúra végül 1957 szeptemberében engedte a mozikba.

A szatíra az Aranycsapatra és a Rákosi-rendszerre utalva festette le Futboliát, ahol minden a foci körül forog, s a pályán elért sikertől várják a nem éppen demokratikus rendszer legitimációját.

A labdarúgás és tágabb értelemben a sport a mai Magyarországon is központi szerepet játszik, a középpontban egy kormányfővel, aki – futballnyelven szólva – egy személyben a csapatot összeállító edző, a gólerős középcsatár, s ha az eredmény esetleg nem úgy alakul, ahogy kellene, maga a játékvezető is: nemcsak kamu tizenegyest fúj be a másik csapat ellen, de még azt is eldönti, kinek jár a bedobás. A pálya lejt, és csak ő nyerhet. Az európai futballporondnak tekinthető EU-ban pedig úgy viselkedik, mint az angol foci hírhedt fenegyereke, Vinnie Jones, akit a brutális belépőiről ismertek, s a bíró háta mögött kivételes alattomosságokra volt képes.

Ahogy 1979-ben, úgy most is le vannak osztva a lapok, hogy kiknek a szárnyai alá tartoznak az élvonal csapatai. 45 éve a szocializmus intézményeit (Belügyminisztérium, néphadsereg, szakszervezet, állami nagyvállalatok) lehetett a háttérben tudni, most pedig a bajnokság lényegében a NER oligarcháinak a játszótere. Az állam is önti a közpénzt a fociba, a koronaékszer a Népstadion helyére felhúzott Puskás Aréna, amelynél drágább létesítményt – egy ülőhelyre számítva – az angol Premier League klubjainak szupergazdag tulajdonosai sem építettek.

A labdarúgás szeretete a szurkolókban azonban akkor is, most is túlnő a focit a saját szolgálatába állítani igyekvő rendszeren. A magyar válogatott nem jutott ki a korábbi négy helyett nyolc résztvevővel zajlott 1980-as olaszországi Európa-bajnokságra. A mai Futbolia nemzeti tizenegye legközelebb 2016-ban léphetett fel az Eb-n, igaz, ehhez az sem ártott, hogy a résztvevők számát 24-re emeljék. Ez az élmény Az éjjel soha nem érhet véget című Soho Party-slágert szurkolói himnusszá emelő új generációnak – amelynek hősévé Szoboszlai Dominik vált – hozott eksztázist. Azoknak, akik szülei számára az 1986-os világbajnokság selejtezőjében a diadalút és Brazília népstadionbeli legyőzése jelentett hasonlót.

A nyitókép montázs HVG-címlapokból