Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
„Nemrég beszélgettem egy már visszavonult, annak idején nagyon sikeres sportolóval, és azt mesélte, sehogy sem tudja levetkőzni a versenyzői mentalitását: benne van a folyamatos fejlődés iránti igény, mindig jobb akar lenni az új szakmájában, viszont nem tud megállni pihenni vagy elégedetten hátradőlni, ez a készség nem alakult ki nála” – hozott példát a perfekcionizmusra Kovács Krisztina sportpszichológus, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem adjunktusa.
Igaz, ez nem is annyira elrettentő példa, hiszen a kutatások szerint nincs élsport perfekcionizmus nélkül. Sőt mintha a tökéletességre törekvés egyfajta elvárás is lenne versenyzők és edzők felé, hiszen ez a tulajdonság fokozhatja a teljesítményt, és segítheti a még jobb eredmények elérését.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
