Másodpilóta ül be az autókba, szenzorokkal pakolnak tele városokat – Hova fog ez vezetni?
A mesterséges intelligencia a közlekedés minden szintjén megjelent, sőt egy-két részterületet már ma is dominál. Az utakat és az infrastruktúrát mégsem elsősorban az MI-re kell felkészíteni, hanem sokkal jobban az emberekre optimalizálni.
Mindig ott lesz az ember is a mesterséges intelligencia (MI) mellett, az utóbbi csak másodpilóta lehet a közlekedésben – így foglalhatók össze a szeptember közepén Dubaiban tartott Intelligens Közlekedési Rendszerek Világkongresszusának (ITSWC) az előadásai. A tételmondat megfelel a modern közlekedéstudomány gondolkodásmódjának, melynek sarkalatos pontja, hogy az emberek időnként hibáznak. Ennek megfelelően úgy kell kialakítani az utak geometriáját és a forgalomhoz kapcsolódó minden technikai eszközt, hogy ha hibázik is a járművezető, a lehető legkisebb kárt okozza – magának és a közlekedés többi résztvevőjének egyaránt.
Képzeljünk el egy viszonylag gyakori közlekedési szituációt, amikor a zebránál gombnyomással zöldet kérve egyre türelmetlenebbül várunk. Most üljünk át egy autó volánja mögé ugyanitt – talán felfigyelünk a várakozó gyalogosra, felkészülve rá, hogy az esetleg nem bírja tovább, és lelép az autó elé. Megint váltsunk nézőpontot: a keresztutcából érkező mentőautóban ülve közeledünk a zebrához, ahol a zöldet kapott gyalogos már elindult a túlsó oldal felé. Mindennapos helyzet, melyben a döntések nemcsak súlyos következményekkel járhatnak, de több ezer másik közlekedő életére is hatással vannak. Szándékosan hagyjuk nyitva a jelenet végét, hogy az olvasónak lehetősége maradjon az okok felől közelíteni a képzeletbeli végkifejlet felé, és minden területen megtalálja a mesterséges intelligencia helyét.