Alighanem idén is sokan gondolkodtak el az új esztendő első napján azon, hogy nem ártott volna kevesebbet nyakalni a szilveszteri bulin, és nem kevesen bizonyára meg is fogadták, hogy többet ilyen túlzásba nem esnek. Már csak azért sem, mert – hiába volt olyan kecsegtető az alkohol hatására beálló eufória – a macskajaj tünetei kellemesnek semmiképpen sem nevezhetőek, a kijózanodás folyamata pedig többnyire igencsak megviseli a szervezetet.
A másnaposság szimptómái meglehetősen sokfélék lehetnek, és gyakran kombináltan jelentkeznek: kimerültség, szomjúság, koncentrációs zavarok, fejfájás, hányinger, gyengeség, szédülés, étvágytalanság, verejtékezés, fényérzékenység, szívdobogás, hidegrázás, illetve a lelki következmények között a megbánás, az apátia, a zavartság, a depresszió és a szorongás. Mint egy pár évvel ezelőtti holland vizsgálatból kiderült, fizikailag leginkább a felsorolásban említett első négy-öt tünet kínozza azokat, akik túlságosan felöntöttek a garatra.

Kiürül a kamra
Fiziológiailag a másnaposság valójában akkor kezdődik, amikor a véralkohol-koncentráció megközelíti (újra) a nullát, és megjelenik a mérgezéses utóhatás – magyarázza a jelenséget Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus, aki több mint tíz éve foglalkozik szenvedélybetegekkel. Ez az a „lejövési szakasz”, ami egyébként sok más tudatmódosító szer (például hallucinogének, stimulánsok) használata után is megjelenik, és jellegzetes szorongásos, depresszív állapotot vált ki. „Ha valaki egy szórakozóhelyen ecstasyt fogyaszt, vagy volt egy hatórás hallucinációja, bár a szereknek jelentős hangulatjavító hatása van, utána általában igen erős szorongások lépnek fel” – von párhuzamot a szakember.
Ennek az az oka, hogy az említett szerek, köztük az alkohol, erőteljesen hatnak az örömérzetre, az agy jutalmazó mechanizmusaira, és a kiürüléskor drasztikus kontrasztot él meg az idegrendszer, a psziché. És ez nemcsak a szerhasználat idején tapasztalt felfokozott állapothoz képest számít mélyrepülésnek, hanem ilyenkor általában a normál hangulati állapothoz képest is alacsonyabbra süllyed olyan, az érzelmeket szabályozó ingerületátvivő anyagok szintje, mint a dopamin és a szerotonin. Kicsit olyan ez, mintha a szervezet felhasználta volna a tartalékait, „kiürül a kamra” – hoz analógiát Kapitány-Fövény Máté, aki az Ezerarcú függőség – Felismerés és felépülés című kötetet is jegyzi. Ezért is jelenik meg a tünetek között elsőként a fáradtság, álmosság, aminek ezúttal nem az alvásidő hosszához van elsősorban köze.