A döntéseink 90 százalékát úgy hozzuk, hogy észre se vesszük – mit tanulhatunk ebből?
9 perc
2025.04.10. 10:38
Előfordult már veled, hogy olyan intuitív döntéseket hoztál, amiket utólag nem tudtál pontosan megmagyarázni? Tapasztaltad már azt, hogy munkatársaid álláspontjai megváltoznak, amint más kollégák társaságába kerülnek? Érezted már úgy, hogy a cégedben a fejlesztési javaslatok elbuknak a szokás vonzó kényelme miatt? Ha igen, ez csak azt jelenti: ember vagy és emberekkel dolgozol. Ezeknek a jelenségeknek ugyanis mind jól leírható viselkedéstudományi háttere van. // Megújult A jövő vállalata hírlevelünk a BeHive és a LEADlab csapatával, itt az első rész.
A viselkedéstudományt (és előzményét, a viselkedési közgazdaságtant) a pszichológia és a közgazdaságtan határterületeként szokták azonosítani. Úttörői és leghíresebb képviselői a hetvenes évektől Kahneman, később Richard Thaler voltak – előbbi pszichológusként, utóbbi közgazdászként kapott a témában elért eredményeiért Nobel-díjat. A tudományterület mára a pszichológián és a közgazdaságtanon túl más területek – pl. idegtudomány, marketing, termékdesign, szakpolitika – ember- és viselkedésközpontú elméleteit, modelljeit és módszereit is integrálja, hogy megértse és befolyásolja az emberi viselkedést.
A tudományterület legfontosabb alaptétele, hogy az ember egy nap körülbelül 35 ezer döntést hoz meg és ennek 90 százalékát tudattalanul teszi.
A viselkedéstudomány azonosítja ezeket tudattalan döntési faktorokat, hogy ezáltal segítse előrejelezni és megváltoztatni az emberi viselkedést. A rendkívül sok döntés meghozásában mentális rövidutak, hüvelykujjszabályok segítik az embert, a tudomány már több mint száz ilyet tárt fel (ezek angol nyelvű kódexe itt érhető el).
Finom befolyásolás, döntési szabadság
A viselkedéstudomány alkalmazhatóságát az elmúlt évtizedekben sokan felismerték, ugyanis a tudattalan döntési faktorok (kognitív torzítások) ismeretén keresztül a döntések befolyásolhatóvá is válnak – Thaler ezt a fajta beavatkozást “nudge”-nak nevezi.
A brit és az amerikai kormánynak is volt dedikált viselkedéstudományi egysége (“Nudge Unit”) David Cameron és Barack Obama alatt, amikkel sikeresen ösztönözték a nyugdíjcélú megtakarításokat, az adóbefizetést, vagy a véradást. Kitüntetett szerepet kapott az alkalmazott viselkedéstudomány az ENSZ 2030-as stratégiai céljai között is, az üzleti világban pedig már olyan vezető cégeknek is van saját viselkedéstudományi csapata, mint a Google, a Revolut, vagy az Uber.
