Papír helyett e-nyugta és e-pénztárgép: kiknek érdemes mielőbb lépni?

Március végén jelent meg a Magyar Közlönyben az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. NGM rendelet (e-pénztárgépekről szóló rendelet). Másnap már a NAV honlapján a rendeletben foglaltakat összegző közlemény jelent meg, amelyben az adóhatóság azt tanácsolja a kisvállalkozásoknak, hogy vegyék fontolóra „az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt”.

Papírmentes működés

Szerencsére van idő az átállás átgondolására. Bár az e-pénztárgépek használata 2026 második felétől válik kötelezővé, de az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő fokozatos és zökkenőmentes átállás érdekében a már üzembe helyezett online pénztárgépek 2028. július 1-jéig még használhatók.

Az e-pénztárgépek egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen papírmentesen működnek, az általuk kiállított bizonylatok (e-nyugták) csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit és költségeit, miközben hozzájárulnak a környezetvédelemhez is. Utóbbi kapcsán érdemes a vállalkozóknak azt is figyelembe venniük, hogy ma már a társadalmi szerepvállalásuk – ideértve a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiket is – egyre fontosabb szerepet játszik a piaci szereplők megítélésében. Az elsők közötti átállás az e-pénztárgépre akár új vevőket is hozhat a cégnek.

Csökkenő költségek

Mindezen, az előzőekben felsorolt előnyök mellett az e-pénztárgépek szervizelése – az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben – csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól. Ennek előnye forintban is kifejezhető: a vállalkozások évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak így meg.

Továbbá – és ennek is lesz költségcsökkentő hatása – az e-pénztárgépet használó vállalkozás mentesül a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól. Azt ugyanis átvállalja az úgynevezett nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat.

Idén júliustól kétféle típusú e-pénztárgépet használhatnak a vállalkozók: hardver-, illetve a felhőalapú pénztárgépet.

A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot az adóhatósággal (ez a jelenleg is működő online pénztárgépekhez hasonlóan működik).

A felhőalapú pénztárgép viszont új fogalom – meghatározását rögzíti a jogszabály, de – némi egyszerűsítéssel arról van szó, hogy egy központi felhőalapú infrastruktúrát használnak az adatok tárolására és feldolgozására. A „hagyományos” pénztárgépek adóügyi egységének (AE) funkcióit részben vagy teljesen egy felhőalapú modul veszi át, amely az adóhatósággal való kommunikációért, az adatok biztonságos kezeléséért és tárolásáért felel.

Ingyenes megoldás kisvállalkozásoknak

Júliustól ingyenesen elérhető lesz a NAV által elsősorban a kisvállalkozók számára fejlesztett, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgép is, így már nem éri meg a továbbiakban a hagyományos, papírral működő gépeket – vagy a bizonyos feltételekkel megengedett nyugtatömböket – használni. A kereskedelmi forgalomban beszerezhető nyomtatvány, illetve pénztárgépszalag jelenlegi beszerzési ára alapján, a most még papírnyugtát kiállító vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak az új rendszerre való átállással.

Az új „kütyühöz” szükséges egy okostelefon, amelyre a vállalkozó letöltheti az ingyenes e-pénztárgép alkalmazást, és egy egyszerű nyugtanyomtató arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a bizonylatot.

Az adóhatóság kínálta e-pénztárgép mellett a későbbiekben vállalkozók is fejlesztenek majd e-pénztárgépeket, így a pénztárgép használatára kötelezettek több lehetőség közül is választhatnak majd.

A vevők és a költségvetés is jól jár

A vevők számára is hasznos újdonságokat kínál az új rendszer, amelynek segítségével elektronikusan követhetik nyomon vásárlásaikat, a mobiltelefonról bármikor elérhetők a jótálláshoz, garanciához szükséges iratok, így a fogyasztói jogok is gyorsabban, kényelmesebben és egyszerűbben érvényesíthetők. Ehhez mindössze egy erre szolgáló applikációt (vevői alkalmazást) kell letölteniük a telefonjukra: a vásárlók felmutatják a mobiltelefonjukon futó vevői alkalmazást (az általa generált kódot), amely beolvasásával a pénztárgép kibocsátja az e-nyugtát, és azt feltölti a NAV által üzemeltetett nyugtatárba. A vevő a vevői alkalmazás segítségével tudja megnézni és letölteni az adott nyugtát.

A vevők számára az is fontos lesz, hogy az e-pénztárgéprendszerben a vásárlás névtelensége biztosított, ugyanis az alkalmazás nem ad át személyes adatokat. A kidolgozott kriptográfiai megoldásnak köszönhetően a vevő ugyanúgy névtelen maradhat az eladó és a NAV előtt az e-nyugta rendszerében, mint ahogyan a papírnyugta kibocsátásakor volt.

Az e-pénztárgépek – folytatva az online pénztárgépek bevezetésével megkezdett folyamatot – az állami költségvetés bevételeit is növelik azzal, hogy az adóhatóság valós időben követheti az értékesítéseket, csökkentve az adózás elkerülésének lehetőségét.

Részletekre várni kell még

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján minden szereplőnek kedvező lesz az átállás. Döntést hozni érdemben azonban majd az új eszközök megismerése alapján lehet.  

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.